A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg hétfői Threads-üzeneteiben ismertette a vállalat MI-adatközpontok fejlesztését célzó elképzeléseit. Az új létesítmények közül is kiemelkedne az a Louisiana államban épülő, Hyperion nevű adatközpont, ami hosszabb távon 5 gigawattnyi számítási teljesítményt biztosítana a Meta mesterségesintelligencia-laboratóriumának, de már 2030-ra is elérné a 2 gigawattos kapacitást. A Hyperion az egyik bejegyzés alapján majdnem Manhattan nagyságú területet foglalna el Richland Parish-ben, ahol a Meta már kijelölt egy 10 milliárd dolláros adatközpont-fejlesztést, a tervezett teljesítményét pedig összefüggésbe helyezi, hogy jelenleg még 1 gigawattos szuperklaszterek is csak a bejelentések szintjén léteznek.

Ennek kapcsán kiderült, hogy a Meta egy másik, ugyancsak 1 gigawattos MI-adatközpontot már jövőre munkába állítana: a posztban hivatkozott elemzés szerint az ohiói New Albanyban épülő Prometheusszal a Meta lehet az első olyan vállalat, amelyik üzembe állít egy ekkora rendszert. Hatalmas adatközponti projektekből egyébként nélkülük sincs hiány, legyen szó az OpenAI az Oracle-lel és a SoftBankkel közös Stargate programjáról vagy Elon Musk és az xAI Colossus szuperszámítógépéről. A beruházásokat a Trump-adminisztráció is bőszen támogatja, az amerikai energiaügyi miniszter éppen most jelentette be az áramellátás ehhez szükséges felpörgetését is a szén, a földgáz, a geotermikus és az atomenergia együttes felhasználásával.

Big Beautiful Adatközpont

Az Economist oldalán Chris Wright azt fejtegeti, hogy a klímaváltozás valójában nem egzisztenciális válság, hanem "a haladás mellékterméke", a legtöbb zöldenergia-politika pedig csak kirekesztést és hiányt eredményez. A zavaros fejtegetéstől függetlenül azonban tény, hogy a mesterségesintelligencia-iparág ebben a tekintetben is élvezi a szövetségi kormányzat támogatását, és a szakértők előrejelzése szerint 2030-ra az adatközpontok már az Egyesült Államok összes energiafogyasztásának 20 százalékát tehetik ki. A TechCrunch riportja alapján a Prometheus és a Hyperion együttes fogyasztása több millió háztartás áramellátásának felel majd meg, ami jelentős mennyiségű áramot és vizet vonhat el a létesítmények mellett fekvő közösségektől.

A lap felidézi a Meta egy másik adatközponti projektjét a georgiai Newton megyében, ahol máris problémákat tapasztalnak egyes otthonok vízellátásában, vagy a CoreWeave hyperscale-szolgáltató adatközpont-bővítési terveit, ami egy mozdulattal megduplázná a texasi Denton város villamosenergia-fogyasztását. Az energiaügyi miniszter kirekesztésről és hiányról szóló értekezése mellett érdemes figyelembe venni azokat a jelentéseket is, amelyek szerint az egyes országok és nagyvállalatok versenyfutásával éppen az MI mélyíti el a szakadékot a különböző régiók között. Zuckerberg bejegyzései alatt sem osztatlan a lelkesedés, a reakciókból ítélve túl nagy igénye vagy szüksége senkinek sem volt az újabb óriási adatközpontokra.

Ahogy az egyik felhasználó megjegyzi, igazi előrelépést eddig is mindig a miniatürizálás jelentett, így a pazarláson túl az innovációt illetően is "csalás" a rövid élettartamú és hatalmas fogyasztású létesítményekre épített technológia. Zuckerberg és a Meta azonban egyre jobban rápörög, hogy megelőzze az OpenAI-t, a Google-t vagy az Anthropicot az MI-versenyben. Magasan jegyzett szakemberek sorát csábítják a vállalatnál létrehozott Meta Superintelligence Lab részleghez, ahol elsőként fejlesztenék ki az emberi képességeket elérő vagy meghaladó mesterséges általános intelligenciát (AGI), a Meta vezérigazgatója pedig már több százmilliárd dolláros befektetést ígér ezen a területen, amihez szerinte elegendő tőkével is rendelkeznek.

a kép forrása: threads.com/@zuck