Nem tudok senkiről olyanról, aki szerintem nálam lényegesen okosabb lenne, és ezeken a problémákon dolgozna, mondta a legendás és legendásan ritkán nyilatkozó John Carmack arról, miért van jó esélye arra, hogy az első között jöjjön rá az általános mesterséges intelligencia (az egyszerűség kedvéért a továbbiakban AGI, artificial general intelligence) kulcsára. Mindazonáltal azt is elmondja, hogy önteltség lenne a részéről, ha kijelentené: "Igen, biztos vagyok benne, hogy én leszek az első."

Fiatalabbak kedvéért: Carmack volt az id Software játékfejlesztő cég egyik alapítója és öntörvényűségéről híres vezető fejlesztője, évekig irányította az Oculus fejlesztéseit CTO-ként, de volt ígéretes űrhajózási projektje is, az Armadillo Aerospace. És most – ahogy ő fogalmaz: karrierje negyedik szakaszában – a legnagyobb problémán, az emberi gondolkodásra képes általános MI létrehozásán dolgozik ugyanolyan unortodox módszerekkel, ahogy korábbi projektjein.

A Dallas menő negyedében luxusremeteként élő fejlesztőt a Dallas Innovates című kiadványnak sikerült mikrofonvégre kapni annak apropóján, hogy AGI-kutató startupja, a Keen Technologies (az id Software első játékának címe Commander Keen volt) tavaly augusztusban 20 millió dollár befektetést kapott.

Játékfejlesztő elefánt az MI porcelánboltjában?

De hogyan kerül egy játékfejlesztő az AGI közelébe? Akár azt is mondhatnánk, természetes ez a fejlődési út, ahogy a VR esetében is. A játékfejlesztés korai szakaszában, amikor az emberek kizárólag a gép ellen játszottak, a játékfejlesztők nagyon egyszerű "mesterséges intelligenciával" próbálták izgalmasabbá, kiismerhetetlenebbé tenni a gépi ellenfelet (lásd Sid Meier stratégiai játékát, a Civilizationt).

Ha viszont Carmackot outsidernek tekintjük, azzal sincs baj: szerinte a kívülállásból eredő unortodoxiának nagyon is van létjogosultsága ebben a szakmában. Már csak azért is, mert olyan távlati célokban kell gondolkodni, melyek a hagyományos startup-működésbe nem férnek bele. Ha arra hajtunk, hogy eljussunk az innovációnkkal az első ígéretes exit lehetőségéig (azaz amikor már jó sokat hajlandó valaki fizetni érte), az "elvonja a figyelmünket arról, hogy előbbre tekintsünk, és nagy, távlati dolgokra koncentráljunk". A Keen Technologies egyébként nem árul zsákbamacskát a befektetőinek: nem állítja, hogy elsőként hoz létre AGI-t, ám nem elhanyagolható az esély arra, állítja Carmack, hogy ő jön rá néhány fontos dologra, ami az AGI létrehozásához szükséges.

Carmack figyelmét a gépi tanulás fejlődése irányította a mesterséges intelligenciára. Először azonban csak azt akarta kideríteni, hogy abban, amiről a fél világ beszél, mennyi a valós eredmény, és mennyi a "hájpfaktor", ezért egyik szakmai elvonulásakor alaposan beleásta magát a témába. Az ugyan az interjú minden mondatából süt, hogy Carmack nem szorul szomszédasszonya mosolyára a pozitív önértékeléséhez, annyit elismer, hogy komolyan felpiszkálta az érdeklődését, hogy a Metánál töltött időszaka alatt Sam Altmanék (az OpenAI vezére, az Y Combinator volt elnöke) megpróbálták elcsábítani az OpenAI-hoz.

Utána viszont elég komolyan rákattant a témára. És mivel a szerződése lejártakor nem is akart a Metánál maradni, adott volt a helyzet: ismét csinálni valami újat, amit még senki. De a korábbi munkáihoz képest ez valami más. "Mindennel, amit korábban csináltam – játékok, rakéták, virtuális valóság –, olyasmit céloztam meg, ami még nem volt, de tisztán láttam magam előtt. Az AGI esetében azonban más a helyzet, mert senki sem tudja, hogyan kell csinálni" – mondta az új projektjéről. Mégis azt állítja, hogy kb. féltucatnyi felismerés választ el minket (pontosabban őt) attól, hogy létre tudjuk hozni az AGI-t.

Néhány érdekesebb "Carmack-tétel"

Az interjú egészének rövid összefoglalója is túl hosszú lenne, az érdeklődők inkább lapozzanak az eredetihez. Az alábbiakban Carmack néhány érdekes kijelentését idézzük fel.

95 százalék, hogy 2050-re lesz AIG. Három-négy éve Carmack még úgy vélte, 50-50 százalék az esélye annak, hogy 2030-ban az AIG egyértelmű életjeleket adjon. Most már 60 százalékot ad a sikernek, de annak már 95 százalék a valószínűsége, hogy 2050-re sikerül létrehozni az általános gépi intelligenciát.

Az AGI jobb hellyé teszi a világot. Miért fontos, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely azokat a feladatokat végzi el, amelyeket az emberek is meg tudnak csinálni? – teszi fel a dallasi lap újságírója, Glenn Hunter a kérdést. Carmack úgy véli, a világ sokkal jobb hely 8 milliárd emberrel, mint amikor még csak 50 millió ember élt barlangokban, nagyjából a több ember – több érték elv alapján. Azzal is óriási érték jön létre – és az emberiség fejlődése is felgyorsul –, ha mesterséges lényeket fogadunk be a közösségünkbe.

A Siri, Alexa stb. típusú rendszerek nem visznek el az AGI-hoz. De ma már a vicc kategóriájába tartoznak azok a rendszerek is, melyek képesek legyőzni a sakkvilágbajnokot, de egy macskát sem tudnak megkülönböztetni a kutyától. A mélytanulással és a "mélykonnekcionista" megközelítésekkel eljutottunk a kétéves gyerekek érzékelési szintjére, sőt bizonyos esetekben emberfeletti szintre, és ezeknek az eredményeit fel is lehet használni az AGI-hoz. Továbbra is hiányzik azonban a tudatosság, az asszociatív memória, azok a dolgok, amelyeknek van életük, céljaik és terveik. Valójában még olyan dolgaink sincsenek, amelyek úgy tudnak viselkedni, mint egy egér vagy egy macska, mondja Carmack, de szerinte karnyújtásnyira vagyunk tőlük.

Az AGI forráskódja néhány tízezer sor lesz. A Chrome 20-30 millió sor, a Twitter kb. 20 millió, és ekkora kódbázist egy fejlesztő egész élete alatt sem tudna létrehozni. "Meggyőződésem, hogy az AGI programozása olyasmi lesz, amit egy ember meg tud írni" – mondja Carmack, aki az emberi DNS-készlettel érvel emellett. A teljes DNS-ünk kevesebb, mint egy gigabájtnyi információ, az agy pedig ennek egy apró szelete, kb. 40 megabájt, és nincs szorosan kódolva, mondja. Már csak azért sem lesz szükség a jelenleginél sokkal nagyobb modellekre, mert az emberi agy sok olyan dolgot csinál, ami az AGI szempontjából nem fontos. A mai legnagyobb és legfejlettebb modellek (GPT-3, Imagen, AlphaFold) kódja szintén kicsi, még a tízezer sort sem éri el, mondja Carmack.

(A kép forrása: Dallas Innovates)