Az a nagy előnye a neves magánegyetemeknek, hogy a legelborultabb kutatásokba is belefoghatnak, ha találnak rá finanszírozót. Az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) például létrehoztak egy Dream Lab nevű egységet az innovatív kutatásokat összefogó Media Lab keretein belül, amely azt vizsgálja, hogy lehetséges-e külső eszközökkel kontrollálni az álmokat. A labor egyik kutatócsoportja például olyan nyílt forrású viselhető eszközöket fejleszt, amelyek révén megvalósulhat az interakció az álmainkkal.

A kutatások persze nem teljesen öncélúak – mint az a OneZero beszámolójából kiderül. Az álmok manipulálásával például az általános közérzetünk, sőt akár a kreativitásunk is javítható lenne – vélik a kutatók. Ehhez azonban be kell bizonyítani azt is, hogy az álmok akár kibővíthetők és befolyásolhatók is. (Persze mindez rosszra is használható.)

Szeretne álmában tigrissel kvaterkázni?

A kutatóknak eddig egy speciális, szenzorokkal felszerelt kesztyűt sikerült letenniük az asztalra. A Dormio nevű eszköz folyamatosan monitorozza viselőjének alvási közbeni állapotát. Alapvetően azt figyeli, hogy mikor következnek be az alvásban az ún. hipnagógikus szakaszok (ébrenlétből az alvásba való átmenet). Amikor ilyen szakaszt érzékel, lejátszik az alvónak egy szót.

Az álmok jellemzően ebben a szakaszban keletkeznek. Mint a OneZero-nak nyilatkozta a csapat egyik kutatója, alapvetően abból indultak ki, hogy az álmok valójában az alvás közbeni gondolkodás eredményei, és ekképpen ugyanúgy lehet hatni rájuk, mint az éber állapotú gondolkodásra.

A Dream Lab a kesztyűvel csinált egy kísérletet: a kísérletben részt vevők álmaiba egy tigris képét próbálták belevinni azzal az egyszerű módszerrel, hogy a kesztyű a hipnagógikus szakaszokban a "tigris" szót játszotta le nekik. A kísérlet állítólag sikerült.
 

A következő lépés a szagemlékeink leigázása és felhasználása az álmaink befolyásolására. Itt is hasonló módszert követtek a kutatók. Amikor a kísérleti alany alvása a regeneráló szakaszába ért, előre összeállított illatmintát juttattak az orrába.

Még nem tudni, mire jó

A Dormio kesztyűhöz a Githubon közzétették az openSleap szoftver forráskódját, amivel elvileg bárki csinálhat hasonló eszközt. Azt azonban még maguk a kutatók is csak sejtik, hogy ez az egész pontosan hova futhat ki. A különböző álomtípusokhoz kapcsolódó agytevékenység kutatása ugyanis még gyerekcipőben jár.

Különösen izgalmas terület az éber álom, amikor az ember tudatosan képes azonosítani, hogy mikor és mit álmodik. Ez fantasztikus élményeket biztosít – véli a téma egyik jeles kutatója, Montreali Egyetemen dolgozó Tore Nielsen, aki szerint az éber álom jobb élményt ad, mint a virtuális valóság. Csak az a probléma, hogy állítólag az emberek töredéke képes eljutni ebbe az állapotba. A többieknek meg esetleg segíthet az MIT kutatása...