Jelenleg az adatközpontok számítanak az ólomalapú akkumulátorok legnagyobb felhasználóinak. Az adatközponti szünetmentes tápegységekben szinte kizárólag ezt a technológiát használják. A Bloomberg New Energy Finance szerint azonban már megindult a fordulat: 2025-re az adatközpontokban a szünetmentes kapacitás harmadát adják majd a lítium-ionos akkumulátorok.

A változás összefügg az adatközpont-piac átalakulásával is. A piacot egyre inkább a nagy szolgáltatók (Amazon, Facebook, Google, Microsoft stb.) "hiperskálázható" központjai uralják, amelyeknél minden százalék energiamegtakarítás óriási előnyt jelenthet. A nagy internetes cégek létesítményeiben a becslések szerint 2025-re a lítium-ionos technológia a globális átlagnál jóval magasabb arányt fog képviselni, és akár az 55 százalékát is adhatja adatközpontjaik tartalékkapacitásának.

Nagyon fontos változást hoz az IoT is. A dolgok internetéhez köthető rendszerek egyre közelebb kerülnek a hálózat pereméhez, mivel így gyorsabb reakcióra, jobb teljesítményre képesek. Mivel így nehezebbé válik a karbantartás, az áramellátást folyamatos biztosításához olyan áramforrásokra, például szünetmentes tápegységekre van szükség, melyek nem igényelnek rendszeres karbantartást.

Az ár egyelőre az ólomra szavaz

Jelenleg az ólmos-savas, azaz VRLA (Valve Regulated Lead Acid) akkumulátorok uralják az adatközpontokat, bár 2016-ban a Schneider Electric megjelent az első adatközponti lítium-ionos szünetmentestápegység-technológiával (UPS – Uninterruptible Power Supply). Mivel azonban ezekből sok kell, kulcsfontosságú az ár, és abban még a VRLA technológia vezet.

Ugyanakkor a gyártási kapacitások növekedésével (ebben a Tesla óriásgyárának és más beruházásoknak is komoly szerepe van) az árelőny egyre gyorsabban olvad majd, így egyre nagyobb szerepet kapnak a döntésben azok az érvek, melyek a lítium-ionos rendszerek mellett szólnak. A Bloomberg New Energy Finance szerint azonban még így is csak 2020 környékére várható, hogy a lítium-ionos technológia meglódul, és állva hagyja a hagyományos ólmos-savas technológiát (lásd az alábbi grafikont).

A lítium-ionos rendszerek jobb teljesítményt nyújtanak, többek között azért is, mert a VRLA-khoz képest kétszer hosszab ideig, akár 10 évig is képesek üzemelni. Mindez nagyobb energiasűrűséggel párosul: egységnyi VRLA-akkumulátor teljesítményét 75 százalékkal kisebb és 30 százalékkal könnyebb lítium-ionos akkumulátorban lehet megvalósítani. Ráadásul rugalmasabban alakíthatók a különféle piaci szektorok és a különböző méretű adatközpontok igényeihez.

Hiába drágább a lítium-ionos akku, a karbantartási költsége viszont nagyon alacsony, így lényegesen alacsonyabb lesz a TCO-ja (Total Cost of Ownership – teljes birtoklási költség). További megtakarítást jelent a kisebb hűtési igény. A lítium-ionos UPS-ek 40 Celsius-fokon is tudnak üzemelni a teljesítmény csökkenése nélkül.