Két év múlva a dél-koreai Pjongcsangban ad otthont a következő téli olimpiának, négy év múlva pedig Tokió lesz az olimpiai láng következő állomása. A mobilpiac számára reklámnak sem utolsó, ha ilyen alkalommal tudják bemutatni működés közben a nagy újdonságokat. A terv már jó ideje az, hogy az 5G Pjongcsangban debütálna élesben. Ez a sportesemények közvetítésében egészen új élményt hozhat. De hoz-e valóban, azaz elkészül-e minden az 5G-hez 2018 februárjára?

Igen? Nem? Talán...

A GSM szolgáltatókat tömörítő nemzetközi szervezet, a GSMA legfrissebb tanulmánya nem sok jóval kecsegtet. A szerzők szerint ugyanis ha technológia szabványosításáért felelős testület, a 3GPP menetrendjét nézzük, a válasz majdnem biztos, hogy csak a nem lehet. Az ok egyszerű: a 3GPP nem tervezi, hogy 2018 júniusa előtt kiadja az első 5G specifikációt, a Release 15-öt. Így ha lesz is Pjongcsangban 5G, az csak a technológia egy a szabványosítás előtti állapotát tükrözheti.

A dél-koreai mobilipar ezzel szemben meg van győződve arról, hogy az 5G-vel kapcsolatban addig végzett temérdek munkát a szabványosítási folyamat elhúzódása nem teszi feleslegessé. A dél-koreai téli olimpia hivatalos szponzorának, a Korea Telecom (KT) egyik elnökhelyettese azt nyilatkozta, hogy az esemény idejére már működni fog a 28 gigaherzes spektrumon kiépítendő 5G hálózat. A munkában egyaránt részt vesznek hálózati berendezés és végkészülék gyártók. Az 5G elérhető lesz az olimpiai játékok legtöbb helyszínén, beleértve az odavezető utakat, illetve az eseményeknek otthont adó városokat is.

Kell ennél egyértelműbb igen?

De lesz-e hozzá telefon?

Az, hogy milyen típusú szolgáltatásokra lehet számítani a technológiaváltás legelején, leginkább az akkor elérhető végkészülékektől függ. A KT-vezető elismerte, hogy még nem tudják, lesz-e addigra elegendő készülék. Mindenesetre intenzíven dolgoznak a főbb gyártókkal azon, hogy legyen, és lehetőleg minél több – elsősorban okostelefonokl, de remélik, hogy addigra lesznek 5G-s tabletek és hordozható eszközök is.

Ennél pesszimistább a mobilipar egyik szaktekintélyének számító Michael Thelander, a Signals Research Group elnöke, aki szerint pjongcsangi játékok idején még nem nagyon láthatunk a nézők kezében 5G készülékeket. Ő ráadásul nem a készülékgyártóknál látja a szűk keresztmetszetet, hanem az akkumulátorgyártóknál, melyek szerint igencsak le vannak maradva a technológiaváltás követésében. A ma elérhető legerősebb akkuk pedig gyengék lesznek azokba az eszközökbe. Thelander azt az abszurd helyzetet sem tartja elképzelhetetlennek, hogy 2018-ban vezetékeken lógó kézi készülékeken demonstrálják majd az új ultraszélessávú mobiltechnológiát.

A másik nagy dél-koreai mobiloperátor az SK Telecom is nagy hajrában van, hogy a téli játékok idejére előrukkoljon a saját 5G-s megoldásaival. Szöul melletti k+f központjában nyitott egy integrált 5G innovációs centrumot. 2016 végére el akarják érni, hogy a már ma elérhető kulcsfontosságú mobil technológiák – az mmWave 5G radio@devicee, az LTE, az 5G és a WiGig, a virtualizált RAN hálózat – külső környezetben már együttműködjenek egy végponttól végpontig menő pilot rendszerben, egy PC-méretű eszközön. A jövő év végére pedig már egy 5G-s tablet megjelenésével is számolnak.

Európai közreműködéssel élesednek az ázsiai projektek

A koreai 5G-projekt érdekessége, hogy azt közvetve az Európai Unió is finanszírozza. A munkában ugyanis neves nyugat-európai kutatóintézetek, berendezésgyártók, például az az Ericsson, valamint mobilszolgáltatók is részt vesznek.

A világ más tájain is lázas munka folyik, a kínai Huawei nemrég jelentette be, hogy sikeresen lezárta az új 5G-s rádióinterfészhez szükséges komponenstechnológiák tesztjének első fázisával. Az idén júniusban Sanghajban tartott mobil világkonferencián (MWC) a Qualcomm bemutatta a 6, illetve 28 gigaherzen működő 5G-s chipjeinek a prototípusát.

A japán szolgáltatók könnyebb helyzetben vannak, már ami az időzítést illeti. Nekik ugyanis van két plusz évük, így joggal bízhatnak abban, hogy 2020-ban már a 3GPP szabványokon alapuló 5G rendszerek fognak működni a tokiói nyári olimpián. Az NTT Docomo technológiai igazgatója, Seizo Onoe szerint addigra készen állnak a kereskedelmi 5G-s szolgáltatás elindítására. A lefedettség mértéke még szerinte is kérdéses, de hogy lesz, arra szerinte mérget vehetünk. Viszont a koreaiak esélyeiről is sokat elárul, hogy bár az NTT Docomo 2020-ra készül, Seizo Onoe szerint a legnagyobb bizonytalansági tényező, hogy – hasonlóan a korábbi mobilos generációváltásokhoz – lesz-e elegendő olyan néző, akinek már 5G készüléke lesz. A japán szolgáltató ezért azt tervezi, hogy a külföldi látogatóknak bérelhető készülékeket biztosítanak majd az olimpia idejére.

Thelandernek persze a japán tervekkel kapcsolatban is komoly kételyei vannak. Szerinte intő jelként kellene tekinteni arra, hogy az Apple még 2020-ra sem tervez kijönni 5G-s készülékkel.

Milyen új élményeket hoz az 5G?

Ha elindul a kereskedelmi szolgáltatás az új technológián, az sok minden megváltoztathat a sportesemények élő közvetítésében. A néző például kiválaszthatja a helyszínen a maga számára legmegfelelőbb "képi közvetítést", nézheti a sportoló sisakjára felszerelt kamera képét, nézőpontokat választhat és így tovább. Az 5G adatbefogadóképessége még a 3D-s hologrammos megközelítést vagy az adott sportesemény 360 fokos VR-szerű megjelenítését is lehetővé teszi. (A közvetítések helyszíni követése mobil eszközön, a stadionokban elhelyezett kamerák képének visszanézése egyébként már ma sem megoldhatatlan, például egy kellően robusztus wifi rendszer kell hozzá.)

A gyorsabb hálózatokon jobb lehet a képminőség: a japán szolgáltatók már 4K-s és 8K-s videotartalmak továbbítására készülnek. Az 5G feltételezhetően annyira megnöveli majd az egyes mobilcellák kapacitását, hogy ha a versenyzőre vagy eszközére HD webkamerát lehet szerelni (országúti kerékpározás, vitorlázás stb.), a nézők akár azt is kiválaszthatják, hogy melyik sportolót követik nyomon.

A kiterjesztett valóság (augmented reality – AR) befogadására is alkalmas lesz az 5G. Az AR-alkalmazás segítségével a néző okostelefonjával rázoomolhat egy versenyzőre, akiről a képernyőn azonnal megjelenhetnek a fontos információk (rövid életrajz, statisztikák stb.). A sugárzási jogoktól függően arra is lehet mód, hogy okostelefonon keresztül élőben rövid klippeket továbbítsunk az eseménytől távol lévő barátainknak.

Ehhez persze az is kell, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság fogadókész legyen a legújabb infokommunikációs technológiákra, és ez már nem a fejlesztőkön múlik.