Az ausztrálok mellett már európai politikusok is kifizettetnék a netes platformszolgáltatókkal azoknak a médiatartalmaknak a felhasználását, amelyekből közvetett módon hasznot húznak.

Ausztráliában tavaly került terítékre az a törvényjavaslat, amely a nagy technológiai szolgáltatókkal, így a Google-lel vagy Facebookkal külön díjakat fizettetne a helyi médiaszolgáltatók anyagainak felhasználásáért. Az új szabályozás az ingyenességre épülő internetes modellel egyidős problémát próbálja orvosolni, arra kötelezve a keresőszolgáltatásokat, hogy a találati oldalakon való átkattintások után, tulajdonképpen a PPC modellt megfordítva fizessen a tartalomszolgáltatóknak (így például a híroldalak üzemeltetőinek), amelyek anyagaira tereli a forgalmat.

Mivel a technológia óriások saját maguk nem gyártanak cikkeket vagy videókat, a tartalmak előállítói pedig nem rendelkeznek azzal az infrastrukturális háttérrel, hogy azokat akár tíz- vagy százmilliókhoz is eljuttassák, ez a kölcsönhatás elvileg mindenkinek előnyös lenne. A domináns piaci pozícióba került techcégek azonban lefölözik az online hirdetési piac legnagyobb részét, vagyis a hirdetők neki, nem pedig a tartalomszolgáltatóknak fizetnek. Ráadásul az online platformok a kapuőr (gatekeeper) szerepében közvetlenül befolyásolják, hogy a felhasználók milyen tartalmakhoz férhetnek hozzá, és az adott tartalom elérheti-e egyáltalán a közönségét.

Az ausztrál szabályozástervezet drasztikus módon oldaná fel ezt az ellentétet, sőt olyan jogosítványokat is adna az érintett médiavállalatoknak, mint amilyen a keresők algoritmusához való hozzáférés lenne a frissítések bevezetése előtt két legalább héttel. Ez utóbbi is könnyen indokolható, hiszen egy hirtelen változás szélsőséges esetben öt perc alatt kirakhat valakit a saját üzletéből, töredékére csökkentve az addigi forgalmat; másfelől az is világos, hogy kissé túlökné a hintát, és onnantól az új kedvezményezetteket juttatná tisztességtelen előnyhöz mindazokkal szemben, akik nem rendelkeznek hasonló jogosultságokkal.

A big tech szolgáltatók természetesen minden erejükkel tiltakoznak az ausztrálok elképzelései ellen, ami egyébként már át is ment az ottani alsóházban, és éppen az illetékes szenátusi bizottság előtt van. A Google a maga részéről többször is az ausztrál piacról való kivonulással fenyegetőzött, ahhoz hasonlítva az egészet, mintha pénzt akarnának szedni a buzsofőrtől, amiért odaviszi a vendéket egy étteremhez. (A hasonlat arra nem tér ki, hogy az említett buszsofőr ezen kétszázszor annyit keres, mint maga az étterem.) Az ausztrál kormány szerint a hasonló versenyjogi szabályok korábban már más ágazatokban is sikeresen átalakították a piac dinamikáját anélkül, hogy érvényesítésükkel valaha is a bíróságokig kellett volna menni.

Kiderül, hogy mindenki szívesen megsarcolná őket

Úgy tűnik azonban, hogy a technológia nagyvállalatok problémái nemsokára messze túlterjednek majd Ausztrália határain, ugyanis időközben már a kanadai kormány is pozitívan nyilatkozott az ottani szabályozástervezetről, és jelezte, hogy maga is hasonló megoldásokban gondolkodik. Legújabban pedig már egy máltai európai parlamenti képviselő is úgy hivatkozott az ausztrál modellre, mint ami működőképes lehet Európában – ennek jelentősége természetesen nem Málta diplomáciai súlyában, hanem abban keresendő, hogy Alex Saliba a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentéstevője az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digitális Szolgáltatások Törvénye (Digital Services Act, DSA) szabályozáscsomaggal kapcsolatban.

Ahogy a DSA egyik legfőbb célja a demokratikus ellenőrzés biztosítása lenne a nagy rendszerplatformok fölött, úgy a Digitális Piacok Törvénye (Digital Markets Act, DMA) a "kapuőrök" erejét szorítaná korlátok közé, lecserélve azt a jó két évtizede megalkotott e-kereskedelmi direktívát is, ami értelemszerűen nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A dolog most gy áll, hogy mindkét törvény ausztrál típusú kiegészítéseket kaphat: ahogy Saliba a Financial Times-nak adott nyilatkozatában is egyértelművé tette, az erőviszonyok jelentősen eltorzultak a nagy online platformok javára, akik eközben nagyot kaszálnak a mások által előállított tartalmakon is, szóval ideje, hogy ennek egy méltányos részét visszafizessék.

A Google közben már több területen is elindította saját News Showcase szolgáltatását, ahol a felhasználóknak fizetniük kell a hírekért, így a híroldalak közvetlen bevételt húzhatnak a megjelenésekből. Ez is jól mutatja azonban, hogy a probléma kódolva van a "kapuőr" modellbe, hiszen a News Showcase szolgáltatás is a Google programja, amelynek működési és használati feltételeit a big tech vállalat határozza meg bármilyen külső ráhatás vagy ellenőrzés nélkül. A jelenség hasonló a moderálás és a felhasználók letiltásának kérdésekhez, ami szintén politikai témává tette az utóbbi időben, hogy a szólásszabadság ellenőrzését akár vissza is lehetne helyezni a demokratikus intézmények kezébe.

Bár egy nyilatkozat még nem egyenlő azzal, hogy az ausztrál szabályozás elemei az európai törvények szövegében is megjelennek majd, különösen, hogy azt a későbbiekben még az egyes tagállamoknak is el kellene fogadniuk. Az viszont mindenképpen intő jel a Google vagy a Facebook számára, hogy az ottani elképzelések már Európában is jelentékeny szövetségesekre találtak. A Google ellen jelenleg is két uniós vizsgálat zajlik hirdetési rendszereinek technológai jellemzőit, illetve adatgyűjtési és -kezelési gyakorlatait illetően, miközben a Microsoft és a Bing informálisan már be is jelentkezett a Google keresőszolgáltatása után maradó űr betöltésére.

Piaci hírek

Arcvonásaik alapján szúrja ki az ittas vezetőket a mesterséges intelligencia

Az ausztrál tudósok által alkotott technológia ránézésre is elég pontosan megmondja, ha valaki túl részeg ahhoz, hogy járművet vezessen.
 
Nincs automatikus és egyszerű út a felhőnirvánába, pedig a buktatók többségét viszonylag egyszerűen el lehetne kerülni.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.