Jelentősen megkönnyítené a német szövetségi kormány, hogy a startupok tulajdonrésszel is fizessenek az alkalmazottaiknak. A Handelsblatt beszámolója szerint Christian Lindner FDP-s pénzügyminiszter előállt egy tervvel, amit a legtöbb érdekelt pozitívan fogadott. Még a német stratupszövetség, a Bundesverband Deutsche Startups e.V. (röviden: Startup-Verband) elnöke, Christian Miele is úgy értékelte, hogy végre elindult valami.

A német pénzügyminisztérium viszonylag egyszerűen fogja meg a kérdést: enyhítené az ún. száraz-jövedelem (dry income vagy phantom income) problémáját. A jelenlegi 1440 euróról 5000-re emelné az adókedvezmény mértékét a természetbeni juttatások után.

Mivel a dolgozói részvény jellemzően nem adható el az exitig (felvásárlás vagy tőzsdére lépés), a munkavállalók élhetnek a halasztott adófizetés lehetőségével. Az adót ráérnek húsz évvel később, vagy akkor kifizetni, ha kilépnek a cégtől. (Eddig tizenkét év volt a haladék). Emellett Lindner további halasztási lehetőségeket is javasolna, és bővítené az érintettek körét: évi 100 millió eurós bevételig és 500 alkalmazottig lehetne igénybe venni.

Az EU-ban minden jövedelem számít

Az uniós tagállamokban általános, hogy minden juttatás, így a természetbeni juttatás is jövedelemnek minősül. Ez az ún. száraz vagy fantom jövedelem. Az elnevezés arra utal, hogy valaki olyan bevételhez jutott, ami nem likvid. Ha például valaki keres havi 5 ezer eurót, de kap egy lakást 100 ezer euró értékben a munkaadójától, akkor jelentős (akár több tízezer eurós) adókötelezettsége keletkezik. Ha nincs megtakarítása, amiből az adót fedezni tudná, akkor csak a lakás eladásával juthat – majd, valamikor – pénzhez, tehát miközben jelentősen nő a vagyona (plusz százezer), csökken a likviditása.

Ugyanilyen természetbeni juttatásnak minősül, ha egy startup tulajdonrésszel fizet dolgozóinak, ellensúlyozandó, hogy alacsonyabb béreket tud kigazdálkodni, mint egy nagy multinacionális cég.

A probléma már évekkel ezelőtt kibukott. 2019-ben az EU-s startupszcéna több mint hétszáz szereplője fordult nyílt levélben az uniós döntéshozókhoz, hogy számolják fel a gazdaságnak azokat a szűk keresztmetszeteit, melyek akadályozzák a régió startupjainak versenyképességét: segítsék a munkaerőhiány felszámolását, és ezzel is összefüggően kezdjék meg a munkavállalói tulajdonszerzés szedett-vedett, inkonzisztens és gyakran a vállalatokat büntető szabályozásának reformját.

Németországban ez a magas adók miatt súlyos probléma. Az alkalmazotti részvényopció lehívásakor jövedelemadót kellett fizetni a valós piaci érték és a papír kibocsátási ára közötti különbség után (kb. 47 százalékot), ha pedig valaki eladta a papírt, az árfolyamnyereségét további 25 százalék adó sújtotta. Ezzel szemben az USA-ban mindössze utóbbi után kell fizetni – maximum 20 százalékot.

Bár 2019 után valamelyest enyhült az elvonás, és a halasztott fizetés is segítette a dolgozói tulajdonszerzést, a startupok továbbra is elégedetlenek voltak. Szerintük a merev adórendszer az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy a német induló vállalkozások nem versenyképesek a globális piacon.

Csodát a Lindner-tervtől sem várnak, és kulcskérdés az is, hogy milyen gyorsan és formában megy át a törvényhozáson. De fontos lenne, hogy a munkavállalói részvénytulajdonlás szabályozása a lehető legjobban közelítsen az amerikai piaci normákhoz, mondta az üzleti lapnak egy startup vezetője.

A tulajdonrész erősebb motiváció, mint a pénz

Az egy dolog, hogy egy induló vállalkozás nem tud annyit fizetni, mint egy befutott, biztos piaccal rendelkező cég. Az N26 neobank (a németek egyik nagy sikertörténete, melyet egy 2021-es befektetési körben már 9 milliárd dollárra értékeltek) szerint a munkavállalói részvényekkel nem csak ezt ellensúlyozhatja. A dolgozók tulajdonossá tétele elkötelezettségüket is jelentősen növeli, aminek eredménye például a motiváltabb munkavégzés és a kisebb fluktuáció.

Azt egyelőre nem tudni, mi lesz a hatása az új szabályozásnak, ha átmegy a parlamenten. Mint egy HR-startup vezetője mondta a lapnak, sok tehetséges szakember épp a "száraz jövedelem" problémája miatt nem is vállalja az alkalmazotti státuszt, hanem csak szerződéses munkavállalóként dolgozik.