Az on-premise, cloud és hibrid rendszerek között egyértelmű győztest hirdetni nem lehet, de érdemes végig venni azokat a szempontokat, amik meghatározzák, milyen kiadásokkal kell számolni.

Számos tekintetben eltérnek egymástól a helyben felügyelt, a felhőben üzemeltetett és az ennek vegyítésével létrejövő hibrid informatikai rendszerek. Attól függően, milyen feladatokat és milyen feltételek mellett kell elvégezni, döntenek a vállalatok az egyes lehetőségek mellett. Válasszák bármelyiket is, költségtervezésre szükség van. Nézzük meg, milyen szempontok merülnek fel a különböző IT-infrastruktúrák esetében!

Élet helyben és a felhőben

A startupok kivételével szinte minden gazdasági szervezet rendelkezik valamilyen örökölt informatikai rendszerrel, ami legalább részben on-premise megoldást jelent. Ennek hardveres és szoftveres (gondoljunk a szerverlicencekre!) kialakítása és fejlesztési ráfordításai mindenképp az üzemeltetőt terhelik, tehát számolni kell egy periodikusan megjelenő befektetési jellegű költséggel. Ugyanakkor ez nem adja ki a teljes büdzsét: nem szabad elfelejteni az olyan tételeket sem, mint például a karbantartási kiadások és az emberi erőforrások finanszírozásának igénye, vagy a szerverek energiaállásának és hűtésének költsége.

Cloudalapú szolgáltatások használata esetében gyakorlatilag teljesen kiiktatható a befektetési jellegű kiadás, hiszen ebben az esetben nincsen szükség kiszolgálók vásárlására, sem üzemeltetésükre. A felhőben hosztolva ezek az erőforrások gyakorlatilag bérleti formában állnak rendelkezésre, tehát jellemzően inkább üzemeltetési költséget jelentenek. Ráadásul a felhő rugalmassága miatt könnyebben skálázhatók, mint az on-premise rendszerek: igény esetén több memóriát, processzormagot, tárhelyet használhat belőle a vállalat, ugyanakkor a kevésbé terhelt időszakokban akár jelentősen is visszafogható az erre fordított költségszint. Ehhez persze nem árt tisztában lenni a használt és feleslegesen foglalt erőforrásokkal; ezt segíti elő az egyre népszerűbbé váló FinOps módszertan.

A felhőalapú informatika nagy ígérete, hogy az informatikán megspórolható kiadások a cég fő tevékenységére fordíthatók, az oda becsatornázott extra összegekkel jobb, gyorsabb eredményt érhetnek el abban a vállalatok, amikben igazán jók. És nem csak a szervervásárláson és –üzemeltetésen lehet spórolni: a kisebb és kevésbé specializált informatikus csapat elsősorban a munkavállalói igényekre koncentrálhat, jobb felhasználói élményt, azaz hatékonyabb munkakörnyezetet biztosítva.

Középúton

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy egy hibrid informatikai rendszer nem nyújtja azt a költségelőnyt, amit a felhő, hiszen számos beruházási és üzemeltetési összetevővel kell számolni - egyszerre. A Platform 9 felmérése szerint azonban megfelelően menedzselt hibrid megoldással érezhetően visszavághatók a tisztán felhőalapú működéshez képest a kiadások. A kulcs az IT-terhelés megosztásában rejlik: ha a számítási teljesítmény java házon belül marad, akkor a közepes és nagy vállalatok esetében jelentős megtakarítás érhető el. Vagyis általánosságban akkor ideális a helyben hosztolt és a cloudalapú rendszerek aránya, ha az előbbi az általános erőforrásigényeket fedezi, a felhő pedig a felmerülő extra terhelést kezelni rugalmasan, pay-as-you-go árképzési modellel.

A fenti tanulmány rámutat, hogy 90/10 százalékos megoszlásnál (on-premise/AWS) a megtakarítás mértéke akár az 55 százalékot is elérheti a nagyvállalatok, 50 százalékot a közepes méretű cégek esetében. Ugyanakkor a kisvállalatoknál egyszámjegyű lehet a spórolás a tisztán felhőalapú működéshez viszonyítva.

Számos tényezőtől függ, mennyit kell fizetni a felhős, a helyben üzemeltetett vagy ennek elegyéből összeálló hibrid infrastruktúráért, ezért nincsen egzakt válasz arra a kérdésre, hogy melyik jár kisebb kiadással. A felhő mindig olcsóbb narratíva nem minden helyzetben igaz, bizonyos esetekben az on-premise rendszerek jelentik a költséghatékony választást.

Ennek a két világnak az előnyeit igyekszik kidomborítani a hibrid kialakítás, melyben mind a helyben hosztolt, mint a cloudra alapuló rendszerek helyet kapnak. Ugyanakkor csak akkor lehet valóban hatékony egy hibrid rendszer, ha az erőforrások felhasználásának optimalizálása nem pillanatképekben történik, hanem folyamatosan, akár napról napra vagy óráról órára zajlik.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az Euro One támogatásával készült. Részletek »

 

Cloud & big data

Sztrájkba kezdenek a videójátékok szinkronszínészei az MI miatt

A hollywoodi színészek és a játékkészítő stúdiók képviselői közel álltak a megállapodáshoz, ám a generatív algoritmusok jelentette problémákat egyelőre nem sikerült megnyugtatóan rendezni.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.