Egy hete körbejártuk, mi igaz a felhő költségelőnyéből a helyben üzemeltetett rendszerekkel szemben. A felvetett kérdésekre a FinOps adhat választ, ezt az egyre jobban felívelő trendet vizsgáljuk meg ebben a cikkben.

Mi is az a FinOps?

Tulajdonképpen egy, a szervezet által használt cloud szolgáltatások infrastruktúráinak és költségeinek megosztott felelősségét hirdető vezetési gyakorlat. Népszerűségének robbanásszerű növekedését annak köszönheti, hogy a válságból válságba tartó világgazdaság szereplői ráeszméltek: minden egyéb pozitívuma mellett a felhőszolgáltatásoknak költségoldalról is muszáj előnyöket biztosítania. Az elmúlt másfél-két évben akkora hangsúlyt kapott a cloud pénzügyi vonzata az IDC szerint, hogy számos esetben még a biztonság fontosságát is megelőzte.

Szintén az IDC rövid felmérése világított rá: a kezdetben tervezett költségekhez képest a vállalatok közel kétharmadának többe került a felhőre való átállás. Karöltve a felhőfelügyeleti lehetőségek szükségesnél alacsonyabb szintű kihasználásával, a büdzsé mintegy 30 százalékát eltékozolták a vállalatok. Ez a pazarlás azonban a szűkösebb IT-költségkerettel, a magas inflációval és a recesszió fenyegető rémével egyszerűen megengedhetetlenné vált mostanra.

Különösen annak tükrében válik ökölszabállyá ez a megállapítás, ahogy a cloud egyre dominánsabb részt képvisel a teljes IT-költségvetésben. Ezzel párhuzamosan, a demokratizálódó erőforrás-hozzáférés és a decentralizált költési döntések, illetve a felhasználásalapú árazás miatt nehezebben tartható kézben a büdzsé a hagyományos módszerekkel. Ugyanakkor a növekvő felhőkiadások sokkal kevésbé jelentenek gondot, ha az informatikai vezetők szorosan nyomon követhetik a költségeket, képesek azokat kezelni és látják azok megtérülését. Itt lép a képbe a FinOps: ahelyett, hogy fűnyírószerűen csökkentenék a clouddal kapcsolatos kiadásokat vagy megszüntetnék használatát, a FinOps lehetővé teszi az optimális út megtalálását.

Csak a felesleges költéseket vágjuk vissza!

A FinOps nem egy újabb vezérlőpult, hanem az emberekre és eljárásokra koncentráló, hatékony módszertan. Alkalmazása számos szervezetnél vállalatikultúra-váltással jár; korábban berögződött, dinamikusan változó körülmények között már rosszul teljesítő gyakorlatokat iktathat ki. Használatával több információt és nagyobb felügyeletet kap a vállalat felhős környezetén, a lényegre törő betekintéseknek köszönhetően pedig könnyebben tervezhetővé válnak a várható költségek.

A szervezet partnerei felé is előnyként kommunikálható a valóban rugalmas "felhőökonómia", amit az optimalizációs lehetőségek felfedezésével és a kellő lépések – elhagyott erőforrások megszüntetése, digitális környezet szükségekhez jobban igazodó méretezése, cloud erőforrások valós igényekhez igazítása – megtételével lehet elérni. A felhasználók és fejlesztők egyaránt profitálhatnak a munkájuk minőségét javító információbőségből, illetve a javuló együttműködési képességekből.

Mind közül azonban talán az a legfontosabb szempont, hogy a FinOps módszertan alkalmazásával az IT az üzletmenet támogatójává lesz, ahelyett, hogy elsősorban költségtényezőként számolna vele a vezetés.

Besegít a mesterséges intelligencia

Érdemes újra kihangsúlyozni: a FinOps nem eszközgyűjtemény, műszaki vonalvezető, hanem stratégia, vagy, ha úgy tetszik, egy új tudományág. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének eszközök a vágyott célok eléréséhez. Az április végén zajlott, amszterdami KubeCon+CloudNativeCon Europe rendezvényen központi szerepet töltött be a módszertanhoz igazodó, kézzelfogható fejlesztések bemutatása. Mint amilyen például a 2020-ban alapított CAST AI, melynek fejlesztői nem egy újabb költségelemző eszközt akartak létrehozni, hanem egy, a mesterséges intelligenciában rejlő potenciált kiaknázni képes, azonnal használható motort.

Önműködően képes átvizsgálni a szervezet cloud accountjait, és ugyancsak automatikusan csökkenti vagy alakítja a megfelelő méretűre a felhőhöz köthető költségeket. Fejlesztői szerint ehhez percekre van csupán szüksége, mely idő alatt a CAST AI átnézi és elemzi a szervezet három nagy clouszolgáltatójánál hostolt összes Kubernetes fürtjét.

Az eredmény három, lényegre törő elemből áll össze: az összes költség, a valójában indokolt költség és az optimalizációt elindító gomb triumvirátusával könnyíti meg vállalatok életét a mesterséges intelligencia. Az egyszerűen elérhető hatékonyságnöveléssel valós időben optimalizálja a CAST AI az erőforrásokat – ráadásul nem csupán egyszer, hanem folyamatosan, néhány másodpercenként. Akár 40 százalékos költségmegtakarítás is elérhető vele a fejlesztői szerint.

Hasonló célt szolgál a szállítósemleges OpenCost: a nyílt forrású projekt valós időben képes a konténer- és infrastruktúraköltségek felmérésére és módosítására. A Kubernetes-szakértők által létrehozott eszközzel való kompatibilitást, pontosabban integrációt alig egy hete jelentette be a Microsoft. Látható tehát, hogy a piac legnagyobb szereplői sem maradnak tétlenek a FinOps térnyerésével.

Nem érdemes várni

Rövid távon a FinOps javítja az informatikai rendszerek átláthatóságát és megkönnyíti a felesleges kiadásokon való spórolást. Középtávon viszont már a szervezet felhőirányítási (cloud governance) képességeit is jelentősen növeli, ahogy alapértelmezetté válik a FinOps-látásmód, egyre kevésbé lesznek eltúlzott erőforrásigények, miközben javul a rendelkezésre álló cloudos képességek kihasználása. Hosszú távon pedig olyan vállalati kultúra kialakulására lehet számítani, ahol a felhővel kapcsolatos költségeket mindenki a magáénak érzi. A megtérülés figyelembevétele nem is lesz kérdés, és olyan járulékos hasznokat hozhat, mint a fenntarthatóság növekedése és a karbonlábnyom csökkentése.

Az előnyök annál hamarabb jelentkeznek, minél hamarabb karolja fel a szervezet a FinOps módszertanát. Ideális esetben már a felhőre való átállás tervezésekor megjelenik a közös felelősség alkalmazásának igénye. A felhőalapú költségekkel a lehető leghamarabb meg kell ismertetni a mérnöki munkát végzőket, így gyorsan megértik döntéseik cloudbüdzsére gyakorolt hatásait.

Ugyanakkor nem kell azonnal a teljes informatikai csapatot bevonni, a kulcs inkább a fokozatosságban és folyamatosságban rejlik. Az automatizációs, optimalizációs és monitorozást lehetővé tevő eszközök megismeréséhez és megfelelő alkalmazásához is idő kell. Ráadásul nem egyszeri, hanem állandó a feladat, aminek a szervezet működésének a részévé kell válnia. Amint ez megtörténik, annak előnyéből az egész szervezet profitál.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az Euro One támogatásával készült. Részletek »