Éveken keresztül két fő érv (és sok kisebb) hangzott el a felhő mellett: megszabadít az IT-alapinfrastruktúra üzemeltetésének terhétől, és nem utolsósorban még olcsóbb is, mint az on-premise IT. Kétségtelen: cloudalapú szolgáltatások használatakor nem lesznek beruházási költségek (CAPEX), és fizetni is csak azokért az erőforrásokért kell, amikre ténylegesen szüksége van adott szervezetnek. Az infrastruktúrafejlesztéssel és -karbantartással kapcsolatos összes feladattól megszabadítja a felhő a vállalatokat, ráadásul ellenállóbbá válnak a rendszerek elérhetőségét, rendelkezésre állását fenyegető veszélyekkel szemben.

Nincsen szükség nagy és jól képzett informatikai csapatra, ami a dinamikusan növekvő bérigények korában egyáltalán nem elhanyagolható előny. Az így felszabaduló költségkeret pedig a szervezet alapvető tevékenységére fordítható, hatékonyabbá és nyereségesebbé téve a vállalatokat. Vagy legalábbis ez a jól hangzó szlogen...

Átmenet az on-premise és a cloud között

Az ugyan kétségtelen, hogy egy felhőszolgáltatásnak zéróhoz tart a beruházási költsége (már ha nem számítjuk a migrációval kapcsolatos kiadásokat!), ugyanakkor hosszú távon, a magasabb üzemeltetési költségek miatt nem biztos, hogy a költségelőny továbbra is a felhő oldalán található. Csak egy példát említve: a könnyebben felskálázható erőforrásokat gyakran nem vágják vissza a mérsékeltebb igényeket támasztó időszakokban, így "beragadhatnak" a magasabb havi díjak.

A kkv-k esetében az on-premise rendszerek költséghatékonyabbak lehetnek, de sok minden függ attól, hogy milyen célokra használják. Kétségtelenül számolni kell az induló kiadásokkal, a CAPEX közel sem nulla, hiszen a kiszolgálókat, a hálózati és biztonsági megoldásokat ki kell alakítani és időről időre fejleszteni. Emellett az üzemeltetés, a tárolás, az energiaigény és a dedikált IT-támogatás költségét szintén figyelembe kell venni. Amennyiben azonban ennek a büdzséje alacsonyan tartható – például azért, mert nincs szükség az erőforrások gyors és gyakori fel- és leskálázására –, akkor többéves távlatban már nem feltétlenül jelent olcsóbb alternatívát a felhő.

Középutas megoldás a hibrid rendszer. A helyben telepített és üzemeltetett infrastruktúra felhőszolgáltatásokkal való ötvözése megadhatja azt a rugalmasságot, biztonságot és alacsony működésiköltség-szintet, amire a kkv-k vágynak. Mindamellett megtartható az igazán fontos adatok feletti közvetlen ellenőrzés is. Nem véletlenül kezdett kibontakozni a 20-as évek elején a felhőből való (részleges) visszaköltözés trendje.

Back to the future

Néhány esetben ez a folyamat elkerülhetetlenül bekövetkezik, a szolgáltatás elégtelen voltából vagy a szabályozói környezet változásából adódóan. Előfordulhat, hogy a kiválasztott cloud provider nem azt a biztonsági szintet nyújtja, amit a szervezet megszokott saját környezetében – például sokkal kevésbé testre szabható tűzfalbeállításokkal szembesül a szervezet a felhőben. Könnyen rá lehet erre vágni, hogy pontosabban fel kellett volna mérni az igényeket és a lehetőségeket – de egy Microsoft Azure vagy Amazon Web Services adatközpontba nem lehet csak úgy besétálni és vizsgálódni, azaz minden aspektust nem feltétlenül lehet előre meghatározni.

Természetesen az sincs kizárva, hogy valóban nem volt kellő alapossággal megtervezve a felhőbe költözés. Az Enterprise Strategy Group (ESG) vezető elemzője, Scott Sinclair már három éve is arra figyelmeztetett, hogy a "visszaköltöző" szervezetek 92(!) százaléka eredetileg az architektúra módosítása vagy újragondolása nélkül vágott bele a "cloudosításba". 68 százalékuk pedig elismerte, hogy a migráció szükségességét nem az IT, hanem az üzleti döntéseket hozó részleg fogadtatta el a vezetéssel.

Mindenesetre fontos jelzés, hogy az IDC 2022 júniusi tanulmányában már "csak" a megkérdezettek 71 százaléka nyilatkozott a felhőbe költözési terveiről, szemben a 2019-es 85 százalékkal.

A munkaerőigény csökkenése mítosz?

A biztonságot és az adatok feletti ellenőrzést illetően is növekvő aggályok jellemzik a felhővel szemben szkeptikusabbá váló szervezeteket. A menedzsment egy része ráadásul szimpatizál is az IT-csapat visszaépítésével, jobban bízik ugyanis az emberi munkaerőben, mint az automatizáltság magas fokának tévedhetetlenségében.

Emellett ott van az "amit nem látsz, azt nem tudod kezelni" elképzelés is; a helyben ülő alkalmazottak látványának preferálását sem lehet figyelmen kívül hagyni. A humán erőforráson elérhető spórolást teszi idézőjelbe a nem megfelelően lezajlott felhőmigráció – a rendszerek struktúrájának átgondolása nélküli költözés gyakran nem jár együtt az IT-üzemeltetés létszámának jelentős csökkenésével.

Jaco Vermeulen, a BML Digital műszaki vezetője szerint többször találkoztak már azzal az érvvel, hogy a szervezet jobban bízik saját adatközpontjának felügyeletében, mint a felhős datacenterekben. Az elemző cég szakértőjének piaci rálátása alapján több vállalat is hisz abban: saját erőforrásból magasabb üzemidőt és nagyobb szolgáltatás rugalmasságot képes biztosítani, mint amit a felhőszolgáltatók kínálnak.

Az aggályok és a kihívások jó részére adhat választ a Finance és a DevOps szavakból képezett FinOps. A gyakorlati alapokon nyugvó trend tulajdonképpen költségszempontú menedzselés, vagyis a szervezet egészére kiterjedő, költségalapú szemlélet előtérbe kerülése. Alkalmazásával mérhetővé válnak a felhasznált erőforrások és a hozzájuk kapcsolódó kiadások, illetve lekövethetők a műszaki és üzleti szintű változások.

Témával foglalkozó sorozatunk következő cikkünkben ennek lehetőségeit járjuk körbe.

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az Euro One támogatásával készült. Részletek »