Az informatikai óriásvállalatok kérlelhetetlen kritikusaként számon tartott Josh Hawley szenátor hétfőn egy olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely törvényerőre emelkedve igencsak megnehezítené a big techek helyzetét, az ellenük esetlegesen indítandó hatósági vizsgálatok ellenben gördülékenyebbé, könnyebben végigvihetővé válnának.

Száznál meghúzná a határt

A republikánus politikus úgy írná át a trösztellenes szabályozást, ami többek között teljesen ellehetetlenítené a 100 milliárd dollárnál értékesebb óriásvállalatok felvásárlásait, összeolvadási elképzeléseit. Ez a szint természetesen messze alatta van az Apple, az Amazon, a Facebook, vagy éppen a Alphabet/Google 1000 milliárdot is meghaladó jelenlegi piaci kapitalizációjának.

A republikánusokon belül a szélsőséges szárnyhoz tartozó szenátor javaslata előterjesztésekor nem felejtett el kitérni arra a jobboldalon rendszeresen hangoztatott vélekedésre, miszerint a nagy technológiai cégek, közösségi hálózatok szisztematikusan elnyomják a konzervatív hangokat. Hawley értékelése szerint megavállalatok kezében összpontosul az, hogy az amerikaiak mit vásárolnak, milyen információkhoz jutnak és milyen témákhoz szólhatnak hozzá. Azaz a big tech uralja a gazdaságot, a közbeszédet és végső soron az országot is.

A monopóliumellenes jogszabályokat több ponton megerősítené a hétfőn beterjesztett módosítási javaslat. Utóbbi egyértelművé tenné, hogy a versenyellenes magatartás bizonyítása elegendő ahhoz, hogy az állam monopóliumellenes lépéseket hozzon. Ez lényegesen megkönnyítené a szövetségi szabályozók számára az erőfölényben lévő vállalatok esetleges erőszakos feldarabolását.

Hawley szerint az ilyen ügyekben azt is el kellene kerülni, hogy az érintett piac definiálása kapcsán olyan zavaros helyzet álljon elő, amely megakadályozná a hatóságok hatékony fellépését. Erre a Facebook Instagram általi felvásárlását hozta fel példaként. Szerinte ez az ügylet anélkül is versenyellenes intézkedéseket érdemelt volna, hogy szakértőkkel próbálják meghatározni, mit is jelent pontosan a közösségi média piaca.

A törvényjavaslat felhatalmazná a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságot (Federal Trade Commission - FTC) arra, hogy az erőfölényben lévő, piaci hatalmat gyakorló vállalatokat "digitálisan domináns cégeknek" címkézze, és megtiltsa számukra a potenciális versenytársak megszerzését. Az ilyen társaságoknak szintén tilos lenne saját keresési eredményeiket első helyre tenni anélkül, hogy ezt a tényt egyértelmű módon nyilvánosságra ne hoznák.

Végezetül Hawley módosítása a versenyellenes magatártáson kapott cégek esetében azok ebből szerzett összes profitját elvonná büntetés gyanánt. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a szenátor nem csak a technológiai cégekre rakna szorosabb szájkosarat. A szenátor ugyanis a pénzintézetek és a gyógyszercégek esetében is hasonló szigorú fellépést sürget.

Mások másért, de nagyjából ugyanazt akarják

Howley beadványának esélyeit rontja, hogy a fiatal politikus a perifériára szorult azt követően, hogy év elején a Capitoliumnál történt zavargások során több párttársa szerint is megengedhetetlen kijelentéseket tett. Ettől függetlenül a kezdeményezésének lehetnek törvénymódosításokban megjelenő következményei, mivel ez is egy újabb adalék abban a harcban, amely a technológiai óriások és a törvényhozók, állami szabályozók között alakult ki az elmúlt egy-két évben.

Ugyan teljesen eltérő alapokon állva, ám az amerikai politikai színtér mindkét oldala között egyetértés mutatkozik abban, hogy valamiféle megoldást kell találni a mérhetetlenül nagy hatalomra szert tett technológiai óriások szabályozására. Ennek egyik eleme lehet az ún. Section 230 rendelkezéseinek felülvizsgálata, melyet még az előző elnök vetett fel azt követően, hogy elkezdték moderálni a közösségi médiában megjelent posztjait. A jelenleg érvényben lévő szabályozás mentességet biztosít a hálózatoknak a platformjaikon megjelenő (káros) tartalommal kapcsolatban, ami sokak szerint idejétmúlt konstrukció.

Bár Donald Trump és a választást megnyerő Joe Biden rengeteg dologban máshogy látják a világot, az új elnök már kinyilvánította, hogy támogatja a Section 230 felülvizsgálatát. A cégek számára az sem túl jó hír, hogy Biden egy sor olyan embert helyezett döntő pozíciókba, akik az utóbbi időben nyíltan kiálltak a big tech megzabolázása mellett.

És akkor még nem is említettük az elmúlt évben sorozatban indított gigapereket, melyekben közös, hogy a vállalatok versenyellenes, társadalomra káros magatartását igyekeznek bizonyítani. Ezek az eljárások ugyan sokáig fognak tartani, ám jelentőségüket növeli, hogy végső soron akár a Facebook vagy az Alphabet/Google kierőszakolt feldarabolását is eredményezhetik.