Elhárult a legfőbb akadálya annak, hogy kínai kézbe kerüljön az egyik legjelentősebb robotikai vállalat.

Tavaly májusban jelentette be a kínai háztartásigép-gyártó cég, a Midea, hogy többségi tulajdont szerezne a német robotgyártó KUKA Roboticsban. A tavalyi év utolsó napjaiban elhárult a felvásárlás legfőbb akadálya: az amerikai hatóságok áldásukat adták arra, hogy a kínai vállalat megszerezze a német cég többségi tulajdonát. December 29-én mind a CFIUS (Committee on Foreign Investment in the United States), mind a DDTC (Directorate of Defense Trade Controls) jóváhagyta z ügyletet.

A Midea ajánlatának nyilvánosságra kerülése után Németországban is komoly vita indult arról, hogy szabad-e olyan vállalatot külföldi kézbe adni, amely stratégiai iparágban tevékenykedik. A KUKA nem kizárólag robotgyártással foglalkozik. A több mint 12 ezer alkalmazottat foglalkoztató cég ipari automatizálási rendszereket és egyedi komponenseket szállít gyártó vállalatoknak, köztük számos autógyárnak. Számos fejlesztésük illeszkedik a Németországban állami szintre emelt Industrie 4.0 programba, amely a német gazdaság fellendítését hivatott segíteni.

Nem véletlen, hogy állítólag még az is felmerült, hogy a Siemens esetleg ráígérne a kínai ajánlatra, de végül ebből semmi sem lett, mert állítólag túl magasnak tartották a megajánlott vételárat (a KUKA AG piaci kapitalizációja 3,6 milliárd dollár körül van). Mindenesetre a piac jól fogadta az amerikai hatóságok döntését: az elmúlt napokban 87 euróról 91 euró fölé ment fel a robotgyártó részvényeinek az árfolyama.

Sok volt a kétely, de a pénz is...

A Midea mintegy 5 milliárd dollárt fizet a német vállalatért, mellyel 94,55 százalékos szavazati hányadhoz jut. A felvásárlási procedúra már a hónap első felében lezárulhat.

A KUKA sorsa jól példázza azt a dilemmát, amit az európai (és amerikai) vállalatoknak át kell élniük. Egyfelől ott van a világ egyik legdinamikusabban bővülő piaca, amely minden nehézsége ellenére is nagyon vonzó célpont minden amerikai és európai vállalatnak, másrészt ott van a félelem attól, hogy a megszerzett technológiák birtokában a kínai techszektor behozhatatlan versenyelőnyre tesz majd szert.

Bár más szinten, de ez a dilemma már korábban is látható volt. Néhány éve az Európai Unió és Kína vitája a Huawei és a ZTE állami támogatása körül kis híján kereskedelmi háborúba torkollt. Akkor az európai távközlésiberendezés-gyártó cégek, köztük az Ericsson és a Nokia azért lobbiztak, hogy az EU ne sújtsa szankciókkal a két gyártót. Attól féltek ugyanis, hogy a kínai válaszlépések miatt végleg kiszorulnak a távol-keleti ország piacáról, és le kell mondaniuk az ottani nagy hálózatépítési projektekről.

A KUKA esetében is hasonló a probléma. Májusban, amikor a kínaiak bejelentkeztek, Till Reuter, a vállalat vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy bár nem kerestek befektetőt, örülnek az ajánlatnak, mert a tőkeerős kínai vállalat és a nagy piac óriási lehetőségeket ad számukra. Azaz miközben valós kockázat, hogy fontos technológiák kerülnek kínai kézbe, a világgazdaság legnagyobb piacáról nem mondhat le egyetlen vállalat sem.

Ígérik: semmi sem változik

A kínaiak ígéretet tettek arra, hogy a vállalat megtartja függetlenségét. A központ továbbra is Németországban marad, és nem változik a menedzsment sem. Ugyanakkor segítenek abban a vállalatnak, hogy erősíthesse a kínai piacon a jelenlétét.

Bár a német a világ harmadik legrobitizáltabb ipara (a vezető Japán, a második Dél-Korea), a kínai iparban sokkal nagyobbak a lehetőségek. 2015-ben például 16 százalékkal bővült a Kínában értékesített ipari robotok száma.

Piaci hírek

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.