Két iparági szövetsége is van az ipari internetnek, és természetesen kétféleképpen is közelítik meg a témát. A kezdeményezést két éve indították el a németek. Akkor hirdette meg Berlin az Industrie 4.0 programot, melybe iparvállalatokat és akadémiai műhelyeket is bevontak.

Magyarország is követné a német programot

Az új stratégia célja, hogy a német iparban – beleértve a kisebb vállalatokat is – nőjön a legkorszerűbb hálózatos technológiák használata, a különféle telephelyeken és cégeknél működő gyártósorok az interneten keresztül minél nagyobb arányban kerüljenek egymással "beszélő viszonyba".  A program Magyarországra is begyűrűzött, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) múlt heti szakmai konferenciájának, a Mentának is ez volt az egyik központi témája. A témában érdekelt egyik legjelentősebb német iparági szervezet, a ZVEI (Zentralverband Elektrotechnik- und Elektronikindustrie e. V.) egyik igazgatója, Oliver Blank előadást is tartott az Industrie 4.0 koncepciójáról.

A német kezdeményezés után alig egy évvel azonban már komoly kihívóként lépett a színre az amerikai technológiai nagyvállalatok hasonló témájú kezdeményezése. A német programra válaszul ugyanis az AT&T, a Cisco, a General Electric, az Intel, az IBM létrehozta az Industrial Internet Consortiumot (IIC). Azóta a tagok száma igencsak megugrott, már több mint 200 vállalat csatlakozott a konzorciumhoz, többek között német vállalatok is, mint az SAP vagy a Siemens.

Mindkét program alapvető célja, hogy az egymással kommunikáló gépek révén nőjön a termelékenység: csökkenjen például az állásidő és nőjön a gépek kihasználtsága. A beépített szenzorok által  összegyűjtött adatok révén ugyanis jobban lehet hasznosítani az erőforrásokat. A McKinsey tanácsadó cég előrejelzése szerint a fejlesztések mintegy 20 százalékkal csökkenthetik az ipari üzemek energiafelhasználása, és 25 százalékkal a bérköltségek.

Dollár százmilliárdokban mérhető üzlet

A tét nagy. Európa vezető gazdaságában az ipar 15 millió embert foglalkoztat, ami a teljes németországi munkaerőpiac harmada. A PricewaterhouseCoopers szerint az Industrie 4.0 programmal összefüggő projektek értéke 2020-ra eléri a 45 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy a német gyáripar az erre az időszakra tervezett beruházásainak felét ipariinternet-fejlesztésekre fordítja –  olvasható a Bloomberg elemzésében.

Az ipari internetben rejlő globális lehetőségeket a Wikibon kutatói az évtized végére már 500 milliárd dollárra teszik. Ez óriási növekedést feltételez, hiszen 2012-ben még csak 20 milliárd dollárt tudtak kimutatni ebben a szegmensben.

Németország a gőzgépek megjelenésével kezdődő első ipari forradalomban még jelentősen elmaradt Nagy-Britanniától. A 20. század elején kezdődött második ipari forradalomban azonban a német vállalatok, például a Siemens, már élenjárónak számítottak. A harmadik szakasz a múlt század közepére datálódik, amikor a termelésben megjelentek az első számítógéppel vezérelt folyamatok. Az ipari forradalom negyedik fázisa pedig már a gépek közötti kommunikációra épít.

A németek ezen a területen némi előnyre is szert tehetnek. A számítástechnikával szemben, amely szigorúan sztenderdekre épít, legyen szó billentyűzetről vagy USB kapcsolatról, az ipari berendezéseknél nincsenek uralkodó szabványok. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nincs szükség IT-ismeretekre, sőt. A Bloomberg összeállításában szereplő egyik német kisvállalat például felismerve a program fontosságá, egy év alatt megnégyszerezte programozói, adatelemzői állományát.

Az IIC modellje gyakorlatközpontúbb

A németek azonban nem dőlhetnek hátra, az amerikaiak komoly kihívónak tűnnek az ipari internetért folyó küzdelemben. Sok múlik a megfelelő üzleti modellen, amiben nem biztos, hogy az Industrie 4.0 a nyerő. A kezdeményezés ugyanis vajmi kevés pénzügyi segítséget kínál, egyelőre ugyanis főleg a vezető német egyetemeken folyó kutatásokat szponzorálja.

Ezzel szemben az amerikaiak által felkarolt IIC különféle konkrét fejlesztéseket koordinál. Nyilvánosságra hozott elképzeléseik szerint jelenleg 11 kísérletet karoltak fel, köztük egy olyan rendszerét, amelyik képes nyomon követni a kéziszerszámok hatékony használatát, de támogatják a gépek 100 Gbit/s sebességű kommunikációját célzó fejlesztéseket is. Noha a befektetések teljes összegét nem hozták nyilvánosságra, az egyik alapító, a GE egymaga elköltött már mintegy egymillió dollárt az elmúlt négy évben ipari internetes projektekre. (A vállalat két éve egy nagy ívű tanulmányban foglalta össze a kezdeményezés gazdasági hozadékát.)

A német gépgyártók szövetségében, a VDMA-ban úgy látják, hogy a német program inkább hosszabb távra, de szélesebb elfogadottságra épít, míg az amerikaiak a gyors, kis lépések taktikájában hisznek. "Németországban a kezdeményezés sokkal inkább teoretikus, találd meg előbb a megfelelő modell, és utána indulj el az alkalmazása felé!" – fogalmaz Rainer Glatz, a VDMA Industrie 4.0 programért felelős vezetője.