Az ipari internet fontos csapásiránya a GE-nek. Ez irányú fejlesztési terveibe illeszkedett az is, hogy a közelmúltban 105 millió dollárt fektetett a Pivotal cégbe (a felvásárlásról egy kattintásnyira olvashatnak). A GE abban reménykedik, hogy a Pivoltal révén felgyorsíthatja korszerű analitikai szolgáltatásai fejlesztését az ipari internethez.

De miért érdemes költeni erre? A GE szerint például azért, mert az ipari internet 2030-ra 2200 milliárd euróval növelheti Európa GDP-jét. Legalábbis a pár napja kiadott tanulmánya szerint, melyben az ipari internetnek az európai üzleti életre és a gazdaságra gyakorlt lehetséges hatásait vizsgálták. Az iparban több milliárd euró megtakarítás érhető el, ha az ipari internet évente akár csak 1 százalékos termelékenységnövekedést hoz a következő 15 év során.




De mit is érthetünk ipari internet alatt? ■ A jelentés egy évvel ezelőtti kiadásakor Jeff Immelt, a GE elnök-vezérigazgatója ezt úgy próbálta megfogalmazni, hogy nyitott, globális gyárak jönnek létre, melyekben intelligens gépek kommunikálnak velünk. De ne ipari robotokra gondoljunk, hívta fel a figyelmet a cégvezető: "Arról van szó, hogy biztosítsuk a gazdaságilag és környezetileg fenntartható energiaellátást, a gyógyíthatatlan betegségek gyógyítását, és felkészítsük az infrastruktúrát és a városokat a következő 100 évre."

A felmérésről kiadott közlemény idézi Marco Annunziatát, a GE vezető közgazdászát: "Felméréseink szerint a gépek és az elemző eszközök összeházasítása számos jelentős előnnyel jár a termelékenység szempontjából. Meggyőződésünk, hogy Európa kedvező helyzetben van az új technológiai forradalom kihasználásához, komoly gazdasági növekedést érhet el, és erősítheti versenyképességét a világpiacon." Az ipari internet segítségével ugyanis az internetre csatlakozó gépeket, a termékdiagnosztikát, a szoftvert és elemző eszközöket kombinálva hatékonyabbá, proaktívabbá, prediktívebbé és stratégiailag automatizáltabbá tehetők az üzleti folyamatok.

Válasz a hatékonysági problémákra ■ A jelentés több példát is hoz arra, hogyan teheti hatékonyabbá az ipari internet a gazdaság működését. Az egészségügy, az energiaszektor, a közlekedés, a gyártás egyaránt profitálhat belőle.

Az EU egészségügyi kiadásai 2012-ben 1300 milliárd eurót tettek ki. Globális becslések szerint a kiadások 10 százaléka vész kárba rendszerhatékonysági problémák miatt, és a forrásvesztés 59 százaléka vezethető vissza klinikai és működési hatékonyságproblémákra. Ha a hatékonyságproblémákat csak 1 százalékkal lehetne csökkenteni, az is 11 milliárd euró megtakarítást jelentene a következő 15 évben – állítja a tanulmány. De ugyanennyi megtakarítást jelentene az is, ha a gáztüzelésű erőművek fogyasztását lehetne csökkenteni 1 százalékkal. De több milliárdos megtakarítási lehetőséget mutattak ki a tanulmány készítői a légiközlekedésben, az olaj- és gázkitermelésben vagy a vasúti közlekedésben.

Már vannak egyébként működő projektek is. Az Alitalia az üzemanyag-felhasználás részletes felmérése alapján hatékonyabb üzemviteli eljárásokat vezetett be. A légitársaság 145 gépes flottája például havonta több mint 15 gigabájt adatot termel, aminek elemzésével a GE Flight Efficiency Services (Járathatékonysági Szolgáltatások) üzletágának éves szinten 1,5 százalékkal sikerült csökkentenie a flotta üzemanyag-fogyasztását, amivel a légitársaság mintegy 15 millió dollárt spórol.

Érdekes eredményt hozott az egészségügyben DoseWatch automata dózisfigyelő rendszer is, amely ellenőrzi a röntgen- és CT-vizsgálaton részt vevők dózisszintjét. Itt a cél az volt, hogy csökkentsék a betegeket és a vizsgálatot végzőket érő sugárzást. A sugárdózis ugyanis közvetlen összefüggésben áll a képminőséggel. Nagyobb dózissal elvben jobb képminőség érhető el, alacsony dózissal viszont esetleg értékelhetetlen lesz a kép, és lehetetlenné teszi a diagnózist. A DoseWatch gyűjti, követi és jelenti az orvosi vizsgálatok során a betegeket érő besugárzási adatokat, és automatikusan úgy rendezi őket, hogy a kórházi vezetők nyomon követhessék az intézményük dózishelyzetének alakulását. A rendszer többféle csoportosításban – képkészítő eszközönként, gépkezelőnként, illetve orvosi protokollonként – gyűjti az adatokat, így egy-egy vizsgálattípus múltbeli dózisadatai összevethetők az aktuális értékekkel.




A "bölcsek köve" ■ A tanulmány szerint – amely egyfajta "bölcsek köveként" kívánja láttatni az ipari internetet – Európa különösen előnyös helyzetben van az új technológiai forradalom eredményeinek kiaknázása szempontjából. De emellett rá is szorul a kiaknázásukra, hogy egyszerre érhessen el folyamatos adósságcsökkentést és gyorsabb jövedelemnövekedést. Azaz valós alternatívája lehet a megszorításközpontú gazdasági és szakpolitikai elképzeléseknek.

Az ipari internet GE által jósolt hatása, a 2200 milliárd eurós növekedés a jelenlegi euróövezeti gazdaságok teljesítményének csaknem negyedét teszi ki. És konzervatívabb feltételezés szerint Európa mindössze a felét éri el annak a termelékenységnövekedésnek, amelyet a szakértők például az Egyesült Államokban jósolnak.

EU-s szakpolitikai háttér kell ■ Az ipari internet lehetőségeinek kihasználásához azonban európai együttműködés kell. Fontos, hogy a tagállamok megbízható és biztonságos környezetet teremtsenek az adatok szabad áramlásához, továbbá egységes szabályokat és szabványokat vezessenek be minden ország, illetve minden adatkör számára. Ennek hiányában ugyanis jelentős tarifális kereskedelmi akadályok alakulhatnak ki a digitális gazdaságban.

Ugyanakkor ki kell alakítani egy új európai készségbázist is – fogalmaz a tanulmány. Ez a feltétele ugyanis, hogy a gépek széles körére szerelt érzékelők adatait megfelelően lehessen kiértékelni, és az adatelemezés eredményei visszacsatolódjanak a gyártási és üzleti folyamatokba.