Pekingben munkába állt egy ezer kiszolgálóból álló klaszter, amely a kínai állami hátterű média beszámolója alapján másodpercenként 240 millió intelligens szerződéses tranzakció feldolgozására és a blokklánccal összefüggésben több tízmilliárd adatbiztonsági számításra képes. A dolog jelentősége, hogy állítólag a teljes struktúra hazai technológia alkalmazásával valósult meg: a rendszer egy kínai blokkláncplatformhoz kapcsolódik, amelyet állami és magáncégek is támogatnak, és a klaszter alapvető komponensei, a petabájtos tartományban tárolórendszer vagy az alkalmazott programozási nyelvek is saját fejlesztésűek.

Miután az Egyesült Államok egyre agresszívabban akadályozza a csúcstechnológia Kínába irányuló exportját, a tegnapi közleményt olyan győzelmi jelentésként tálalták, amelyik megmutatja, hogy a kínaiak maguk is megbirkóznak a hasonlóan nagy és összetett feladatokkal. Ugyanilyen érdekes, hogy a beruházás további súlyt ad a kínai kormányzat törekvéseinek a blokklánc széles körű bevezetésére: az új rendszer számos közigazgatási körzetben biztosítja és rögzíti majd a tranzakciókat a közlekedés, a pénzügyek vagy a telekommunikáció területén, lehetővé téve az információ Pekingbe való visszaáramlását.

A blokklánccal sem viccelnek

Az "irányítási rendszer hatékony koordinációjának" ilyen léptékű fejlesztéséből az következik, hogy Kínában az üzleti környezet meghatározó elemévé akarják tenni az intelligens szerződéseket, ami a pártállami berendezkedésben lehetővé teszi a még szorosabb gazdasági ellenőrzést és az egyes szervezetek teljesítményének nyilvántartását. A fenti szerverfürtöt a kommentárok világszinten is az egyik legnagyobb blokklánc-technológiai megvalósításnak becsülik, ami egyrészt megerősíti az ilyen típusú alkalmazásokat, másrészt segít megkülönböztetni azokat a körülöttük nyüzsgő, kétes minőségű szereplőktől.

Ahogy majdnem pontosan egy évvel ezelőtt írtuk, Hszi Csin-ping kínai elnök már 2019-ben meghirdette, hogy fel kell gyorsítania az ilyen irányú fejlesztéseket, ennek nyomán pedig nagy csomó alkalmazási területen terveznek blokkláncalapú szolgáltatásokat a gyártás, az energetikai ipar, a kormányzati és adóügyi szolgáltatások, a jog, az oktatás, az egészségügy, a kereskedelem vagy a pénzügyek területén. A kínai internetszabályzó testület közleménye szerint az egyes területek kibertér-felügyeleti szerveinek és az érintett iparági szabályozóknak ki kell használniuk a blokkláncban rejlő lehetőségeket az adatmegosztás előmozdítására, az üzleti folyamatok optimalizálására a működési költségek csökkentésére és az együttműködés hatékonyságának javítására.