A dél-koreai kormánya 510 billió won (több mint 450 milliárd dollár) értékű támogatási csomagot jelentett be hazai csipgyártó iparág felfuttatására, amivel nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy az országot a globális ellátási lánc vezető tényezőjévé fejlessze. A koreai pénzügyminisztérium ennek keretében 40 százalékra emeli a félvezetőipari kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adólevonások mértékét az eddigi 30 százalékról, a Nikkei Asia riportja alapján pedig a létesítményberuházások utáni levonásokat is megduplázza, 3 százalék helyett 6 százalékra növeli.

A programban való részvételre összesen 153 koreai vállalat jogosult, köztük az olyan óriásokkal, mint az SK Hynix vagy a Samsung. Utóbbi nyilatkozata szerint a teljes iparág sorsdöntő pillanatokat él, ami azt jelenti, hogy eljött a hosszú távú tervezés és az előrelátó befektetések ideje, amire a Samsungnak is szüksége van, ha meg akarja őrizni vezető piac pozícióját. A vállalat a maga részéről 171 billió wont (több mint 150 milliárd dollárt) költene 2030-ig különféle beruházásokra a logikai áramköröket fejlesztő és előállító részlegének, illetve bérgyártó kapacitásainak erőstésére.

Az első körben már jövőre megkezdheti a működését egy új, 5 nanométeres EUV eljárást is alkalmazó gyártóüzem. Az SK Hynix már a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy bérgyártó teljestményánek megduplázására készül új eszközök munkába állításán és cégfelvásárlásokon keresztül; a társaság összesen 4 koreai létesítményének bővítésére készül, erre pedig 106 milliárd dollárt költene a következő időszakban. A trend minden esetben világos: a globális csiphiány közepette a koreai nagyvállalatok is hazai kapacitásaikat pumpálják fel, csökkentve kitettségüket külföldi partnereiktől.

Mindenki költési időszakban van

Ahogy a The Register beszámolójában megszólaló elemzők is megállapítják, mostanában mindenki az ellátási láncok teljes újratervezésén dolgozik, sőt a kormányzatok is úgy szórják a pénzt a technológiai és félvezetőipari innovációra, mint a részeg tengerészek, legyen szó az adókedvezményekről és -elengedésekről vagy a konzorciumok finanszírozásáról. Mivel a csiphiány az általános vélekedés szerint még minimum két éven keresztül érezteti hatását, sorra nőnek majd ki a földből az új gyártóegységek, és a figyelem középpontjában lesz az egyes államok vagy régiók saját termelési képességeinek felfuttatása.

A Nikkei Asia beszámolója szerint Dél-Koreának azonban nem egyszerűen az a terve, hogy az új feltételek között is megkapaszkodjon az élmezőnyben, hanem ki akarja használni a lehetőséget, hogy a félvezetőipar nemzetközi vezetőjévé váljon. Aktuálisan a legjobb vagy legnagyobb teljesítményt ezen a területen a tajvani TSMC nyújtja, és gyakorlatilag világszerte a csúcstechnológiás komponensek megrendelőinek első számú választása. A Samsung az évtized végére ebből a pole pozícióból akarja kitúrni a TSMC-t, ami azért sem lesz egyszerű feladat, mert arrafelé is úgy szórják a pénzt, mint a konfettit: a tajvaniak április elején jelentettek be hasonló távra 100 milliárd dollár értékű fejlesztéseket.

Ahogy azt a kommentárok is kiemelik, a verseny élénkülése és a csipgyártó kapacitások földrajzi diverzifikálása üdvözlendő dolog, azonban Dél-Korea és Tajvan globális márcével egy kőhajításnyira esik egymástól, így jó lenne látni hasonló nagyságrendű amerikai vagy európai kezdeményezéseket is.

Ahogy nemrég írtuk, az USA-ban a jelentős csipgyártók mellett már a big tech vállalatok is csatlakoztak ahhoz a koalícióhoz, mely a hazai gyártó- és fejlesztőtevékenység támogatását és a hozzá tartozó 50 milliárd dolláros költségvetési keret elfogadását sürgeti az amerikai törvényhozásban. Az amerikai vezetés célja, hogy hosszabb távon náluk készüljön készüljön a csúcstechnológiás csipek 30 százaléka. Március végén már az Intel is bejelentette, hogy a befektetők korábbi nyomására ellenére nem hogy nem építi le gyártótevékenységét, de 20 milliárd dollárból új üzemeket húz fel, ahol bérgyártást is vállal majd.

Ott vannak aztán az Európai Unió vonatkozó tervei is, amelyek értelmében már az évtized végén az EU területéről kellene származnia a hi-tech félvezetőipari termékek 20 százalékának. Európa hozzájárulását jelenleg 10 százalékra teszik a 440 milliárd dolláros nemzetközi piacon, ez a termelés azonban szinte  teljes egészében a más kontinenseken zajló bérgyártásra támaszkodik.