Kétségtelen, hogy a hatósági kamerás megfigyelőrendszerek telepítésében Kína viszi a pálmát, és ha minden a kínai kormány tervei szerint halad, jövőre már 630 millió kamerával – és komoly képelemző rendszerekkel – figyelheti meg állampolgárait.

Ezeknek a rendszereknek egy jelentős részét ráadásul amerikai cégek szállítják, így aztán semmi meglepő sincs abban, hogy az Egyesült Államok, de sok más ország is kezd felnőni Kínához a kamrás megfigyelésben. A kamerákhoz kapcsolódó arcfelismerő rendszerek alkalmazásának kérdése idén már a kongresszus elé került. Bár helyi korlátozások vannak, szövetségi szinten legfeljebb a használat szigorításával lehet számolni.

A Comparitech nyilvánosan elérhető információkat felhasználva összeállította a világ 50 legjobban bekamerázott városának listáját. Elsősorban a kormányzati szervek által működtetett rendszerekre koncentráltak. Kétségtelen, hogy a kínai nagyvárosokkal egyelőre nem sok ország veheti fel a versenyt, de azért a tízes toplistára egy európai és egy amerikai város is felfért. London ráadásul az előkelő 6. helyet szerezte meg. Ha az országokat nézzük, Kína mellett az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Egyesült Arab Emírségek, Ausztrália és India jár élen a CCTV rendszerek telepítésében.

Ez is a digitalizáció velejárója

A CCTV, azaz zárt láncú televíziós (close circuit television) kamerák terjedése az utóbbi években, a digitalizációval gyorsult fel igazán. Ezeknek a megfigyelő rendszereknek az alkalmazása nagyon sok esetben indokolt, segítheti például a forgalomirányítást a túlterhelt közutakon, vagy az ipari tevékenység megfigyelését ember által nehezen megközelíthető helyeken. De egyre több kamerát telepítenek a hatóságok a bűnmegelőzésre hivatkozva is.

A kamerák jobbak és olcsóbbak lettek az évek során, a valós idejű videofolyam az interneten keresztül távolról elérhető, tárolható stb. Az elemzéshez pedig ott van az egyre hatékonyabb arcfelismerési technológia, ami az egész rendszert egyre hatékonyabbá – és egyben egyre félelmetesebbé is teszi. A Comparitech listája azért is tanulságos, mert jól látható: közel sem csak a kínai hatóságok számára vonzó az, hogy lehetőleg mindenhol lássák a polgárokat.

Bár a demokratikusnak mondott államokban a jogvédők rendre felemelik a szavukat az ilyen rendszerek ellen, terjedésüket legfeljebb lassítani tudják, és már az is eredmény, ha a használat szabályait szigorítják. Nagy-Britanniában például a közelmúltban született fontos bírósági döntés arról, hogy a hatékony rendőrségi munka előnyt élvez az állampolgárok privát szférájának védelmével szemben.

Tízből nyolc: Kína

A tíz legjobban bekamerázott városból nyolc található Kínában. De nem csak a sorrend, hanem az arányok is érdekesek. A listavezető a 30 millió lakosú Csungking, ahol ezer lakosra 168 kamera jut. A 6. helyre befutó London ezzel szemben ezer lakosonként 68,4 kamerával figyeli meg több mint 9 millió polgárát, ami inkább a kínai, mintsem az európai – vagy általában a nyugati – viszonyokhoz áll közelebb. Jól mutatja ezt a 10. helyen álló félmilliós Atlanta, amely az Egyesült Államok legbekamerázottabb városa, amely már csak 15,6 kamerát telepített ezer emberenként.

Bár Budapest is felkerült az ötvenes listára, az ezer lakosra jutó 3,4 kamerája még a régióban sem kiemelkedő: Varsóban 7,9-et, Bécsben 7,4-et telepítettek eddig.

Az ötvenes listán egyébként 11 kínai és 6 egyesült államokbeli város szerepel. A kontinentális Európában – melynek városai nagyságrenddel kevesebb kamerát használnak, mint a kínai élcsapat – Berlin kiemelkedően bekamrázott (11,2 kamera). Mellette sorrendben Varsó (7,9), Bécs (7,4), Madrid (4,4), holtversenyben Budapest és Athén (3,4), Párizs (3,1), Szófia (2,4), Nizza (2,3), Prága (2,2), Kijev (2,1) és Róma (2,0) került még be az ötven legjobban megfigyelt város közé.

Nem ettől lesz nagyobb a biztonság...

Mivel a köztéri megfigyelő rendszerek telepítését általábna azzal indokolják a hatóságok, hogy segítenek a bűnmegelőzésben, tehát javítják a közbiztonságot, a Comparitech összevetette a bekamerázottságot a városok bűnözési és biztonsági mutatójával. Ehhez a Numbeo adatait használták. Míg a bűnözési és biztonsági mutatók szoros korrelációt mutattak – azaz a magas bűnözési mutató mellett következetesen alacsony biztonsági mutató van –, addig a kamerák számával mindkét mutató alacsony korrelációt mutat (lásd a fenti grafikont).