Igen komoly figyelem kísérte azt a héten zárult bírósági ügyet, amely az állampolgárok privát szférájának megvédése és a hatékony rendőrségi munka témájában végül az utóbbi javára dőlt el. A döntés azért is érdekes, mert ez az egyik első olyan jogi eljárás, amely az arcfelismerő rendszerek használatának legalitását kérdőjelezi meg, így az ítéletnek a konkrét eseten túlmutató következményei lehetnek.

A bíró szerint minden rendben

A szerdai itélethozatallal a bíróság elutasította egy cardiffi férfi keresetét, aki személyiségi jogainak megcsorbításaként értékelte azt, hogy a walesi rendőrség kamerarendszere két esetben is az engedélye nélkül "vett mintát" arcáról. Az egyik esetben egy ártatlannak mondható vásárlásról volt szó, a másikban viszont egy politikai megmozdulás résztvevőjeként szkennelte a férfit a bűnüldöző szerv algoritmusa. Utóbbi pedig valóban kényes téma lehet, amennyiben ezeket az információkat az állami hatóságok, szereplők kényük-kedvük szerint dolgozhatnák fel.

A bíró azonban úgy látta, hogy erről nincs szó. Kellő mennyiségű és erősségű biztosíték van már most is a brit jogrendbe építve ahhoz, hogy a rendőrség (vagy más szervek) csak a megfelelő esetekben használják fel ezeket a személyes adatokat. A nyilvános helyeken végzett elő arcfelismerés a döntés értelmében sem személyiségi jogokat nem sért, sem adatvédelmi aggályokra nem ad alapot.

A South Walesért felelős rendőrség rendszeresen használ élő arcfelismerést nagylétszámú eseményeken (fesztiválok, sportmérkőzések stb.), hogy a tömegben körözött személyekre bukkanjanak az automata keresőalgoritmus segítségével. Amennyiben egyezést mutat a rendszer, akkor értesítést kap az illetékes tiszt, és megkezdődhet az elfogás. A személyes adatok védelmét a bírói ítélet például azzal látta igazolva, hogy a felvételeket nem őrzik meg (kivéve természetesen azokat, ahol felismert valakit a listáról a gép).

A döntést természetesen a rendőrség képviselője magasztalta, hozzátéve, hogy miközben folyamatosan csökkenő költségvetéssel kell elboldogulni, a bűnelkövetők elleni harcban nem is nagyon van más eszközük, mint a technológiai újdonságok bevetése. A felperes viszont nem nyugszik bele, és jogvédő szervezetek támogatásával fellebbeznek a döntés ellen a legfelsőbb bíróságon.

Kritikák és kétes eredmények

Miközben az autoriter berendezkedésű Kínában ilyen problémákkal nem kell foglalkoznia a kamerák százmillióit telepítő kormányzatnak, a világ nyugatabbra lévő felén folyamatosan kritikák keresztüzébe kerül minden olyan kezdeményezés, amikor az állam megpróbálja még szorosabb ellenőrzés alá vonni a tömegeket.

Amerikában például a Google-nél, a Microsoftnál vagy éppen az Amazonnál is dolgozói kezdeményezés indult az egyesek szerint etikátlan kormányzati együttműködések megakadályozására. Utóbbinál épp a cég arcelfismerő rendszerének rendőrségi tesztelése váltott ki heves ellenállást.

Ugyanakkor nem csak a jogi, etikai problémakör adott, hanem egyelőre maga a technológia sem feltétlen a megbízhatóság csúcsa. Alig több mint egy évvel ezelőtt számoltunk be például róla, hogy pont a brit rendőrségnél bevetett arcfelismerő rendszerekkel kapcsolatban kerültek nyilvánosságra nem túl hízelgő arányok. Londonban például a különböző, arcokat ábrázoló képek összehasonlítása során 98 százalékos (!) volt a tévesztési arány. 104 riasztásból mindössze két esetben bizonyult igaznak a veszély felismerése. A mostani ügyben is érintett South Wales Police rendőrei pedig a rendszer bevezetésének első évében több mint 2400 alkalommal szembesültek téves azonosítással.