Ha a korábbi hasonló kutatásokból indulunk ki, akkor meglepőnek nem igazán nevezhetők, ám mindenképpen elgondolkodók a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt és most nyilvánosságra hozott felmérés eredményei.

A 16 és 35 év közötti fiatalok és fiatal felnőttek telefonhasználati szokásait feltérképező kutatás egyrészt hagyományos kérdőívekre, másrészt szoftveres mérésekre támaszkodott. Utóbbi azt jelentette, hogy a vállalkozó kedvű alanyoknak egy alkalmazást kellett telepíteni a mobiljukra, amely rögzítette a különböző programokkal, appokkal töltött napi képernyőidőt. (Érdemes megjegyezni, hogy a szoftveres megfigyelést csak az androidos készülékeken lehetett elvégezni, mivel az Apple szigorúbb szabályokat alkalmaz az iPhone-ok esetében.)

Az eredmények alapján a fiatal generáció átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon.

Nem a világot akarják jobban megismerni, sőt...

Egyértelműen a közösségimédia-alkalmazások uralják a telefonhasználatot. A Facebook, TikTok, Instagram, és YouTube a legnépszerűbbek, és ezek töltik ki az összesített képernyőidő jelentős részét (40%). A kutatási összefoglaló egyik legriasztobb eleme, hogy amikor a közösségi média használatának motivációit firtatták a kutatók, akkor nagyon sok fiatal az unalom elűzését, illetve a valóságból való menekülést említette.

A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és "csupán" 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.

A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).

Megszokottá váltak az álhírek

A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.