Az emberi agy működésének kutatásában régóta vizsgálják, hogy pontosan mi történik, miután az illatok idegi ingerületeket hoznak létre, ennek nyomán pedig egészen az olyan kérdésekig lehet eljutni, mint hogy bizonyos illatok miért kötődnek az emlékekhez. A kutatási terület azonban sokkal kevesebb figyelmet kapott, mint a látás és képfeldolgozás, még akkor is, ha hosszú évtizedek óta azonosítják külön mérnöki tudományágként a digitális illattechnológiát. Csak az utóbbi időben kerül fókuszba a világjárvány, illetve a szagok és ízek feldolgozásának kápessége (vagy annak elvesztése) kapcsán – derül ki a TechCrunch pénteken megjelent interjújából.
A lap a Google mesterséges intelligenciával foglalkozó részlegének egyik korábbi munkatársa, Alex Wiltschko az Alphabet kockázatitőke-befektető alapjánál próbál felépíteni egy olyan céget, amely a betegségek gyorsabb azonosítására fejlesztene megoldásokat a speciális illatmolekulák elemzésével. A szakember a Harvardon szerzett doktori fokozatot neurobiológiából, ahol azt tanulmányozta, hogy az agy hogyan dolgozza fel a szagokat, most pedig a GV (korábban Google Ventures) keretei között próbálkozik az illatok digitalizálásával.
Ahogy a riportból kiderül, az utóbbi időben már kezd beindulni a verseny a szagok érzékelésének jobb megértését és digitalizációját, sőt az illatok újrateremtését célozva, az ilyen irányú technológiákat kutató startupok pedig sorra húzzák be a több millió dollár értékű tőkebefektetéseket. Az érdeklődést jórészt a pendémia generálta, melynek során ismát nyilvánvalóvó vált, hogy milyen keveset tudunk a szaglás egyes aspektusairól, Wiltschko pedig a GV rezidens vállalkozójaként nagy lehetőséget lát mindezeknek a megoldásában.
Végtelen mennyiségű feltáratlan információ
A TechCrunch kiemeli, hogy a GV eddigi 13 éves története során mindössze öt ilyen munkatársat alkalmazott az élettudományok területén, és három vállalkozás felnövesztéséből vette ki a részét, vagyis úgy tűnik, hogy a Google-nél tényleg nagy potenciált látnak ebben a szegmensben. Ahogy az interjúból kiderül, már az is érdekes probléma, hogy – szemben a képekkel vagy a hangokkal – a szagokat és a velük összefüggő emlékeket nem vagyunk képesek a számítógépek segítségével eltárolni és továbbadni, pedig ennek is szémtalan vonatkozása lehetne.
Azt például már régóta tudják, hogy a betegségeknek, a különböző jóléti és egészségi állapotoknak megvan a rájuk jellemző szaguk a növényeknél, de az embereknél is. Így ezen a vonalon bizonyos tekintetben kihasználatlanul hever egy nagy csomó olyan információ, amelyik javíthatná vagy potenciálisan meghosszabbíthatná az életünket, de abban is segíthetne, hogy több élelmet termelhessünk. A szagok feldolgozáában azonban egyelőre az orrunkra vagyunk utalva, így hatalmas előrelépés lenne, ha mindezt sikerülne digitalizálni és automatizálni.
Wiltschko szerint a távolabbi cél az lenne, hogy képesek legyünk idejekorán "kiszagolni" a betegségeket, hogy hamarabb észlelhessük a betegségeket. A különböző kutatások már alkottak róla egyfajta képet, hogy a különböző súlyos problémáknak, mondjuk a Parkinson-kór ezen a módon sokkal korábban felfedezhető, mint bármely más eszközzel. Ha sikerülne tehát létrehozni mindazokat a technológiákat, amelyek ezt az információt digitális reprezentációkká alakítják, akkor segíthetnének korábban elkapni és hatékonyabban kezelni a betegségeket is.
Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata
Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak