Paradox élményekkel gazdagított bennünket a pandémia miatt kényszerűen bevezetett távmunka. Egyfelől közösségi élményként éltük meg, hiszen a tudásalapú vagy adminisztratív munkát végzők többségét érintette, másfelől individuális tapasztalás volt, hiszen mindenki egyedileg, otthonában élvezhette előnyeit, kellett megküzdenie a nehézségeivel.
A vállalatok a távmunkázás előnyeit szeretnék a pandémia után is kiaknázni, ám ez közel sem lesz olyan egyszerű, derül ki a BBC összeállításából.
A hibrid munkavégzés mindent átértékel
Azt már kezdik belátni a szervezetek, hogy a teljes távmunka csak ideig-óráig működik hatékonyan. Azzal azonban kevesen számolnak, hogy az optimális hibrid munkavégzési környezet, illetve folyamatok kialakítása nem triviális. Ez nem abból áll, hogy összerakjuk a távmunka és az irodai munka előnyös elemeit. A távmunka nem kis részben ugyanis azért működött jól, mert az emberek megértették – és elfogadták –, hogy a pandémia speciális körülményeket teremtett, és el is fedte a problémákat.
A BBC-nek Anita Woolley, a Carnegie Mellon Egyetem szervezeti viselkedéssel foglalkozó oktatója például elővette azt a régebb óta felismert problémát, hogy a távmunkások hamarosan azzal szembesülhetnek, hogy hátrányba kerülnek a bent dolgozó kollégáikkal szemben. Az irodában ugyanis könnyebb kapcsolatokat építeni, kollaborálni, és nem utolsósorban felfelé lépkedni a vállalati ranglétrán – és ez a vállalatnak is előnyös.
A vezetők egy része nem számol azzal sem, hogy az a magas produktivitás, amit az egyik napról a másikra bevezetett távmunka hozott, hosszabb távon nem tartható fenn. A javulás többek között annak volt köszönhető, hogy az alkalmazottak többet dolgoztak, mint az irodában, összecsúszott a magánélet és a munka. Ez viszont egyenes út a kiégéshez.
Azt a globális távmunkakísérlet pozitívumait hangoztatók is elismerik: nehéz megítélni, hogy ami a pandémia alatt jól működött, az normál helyzetben is ugyanazt az eredményt adja-e. Az értékelést nehezíti, hogy egyesekben az általános bizonytalanság szorongást szült, mások pedig elképesztő zsonglőrködéssel oldották meg a szintén otthonukba kényszerült gyerekeik foglalkoztatását, oktatását, ellátását, és közben igyekeztek eleget tenni munkahelyük elvárásainak.
Ne öntsük ki a vízzel a gyereket!
Összességében azonban a bő másfél év alatt olyan tapasztalatokkal gazdagodtunk, melyek segíthetnek a távmunkával kapcsolatos hosszú távú tervek kidolgozásában, véli a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora, Nicholas Bloom. Szerinte például bebizonyosodott, hogy a távmunkának azok a feltételei, melyeket korábban jobbára elméleti alapon meghatároztak, valóban döntőek a sikerhez:
1. Kell olyan munkaterület (otthoni "iroda"), amely elszeparálható a normál élettértől és a hálószobától.
2. Kell kellően gyors szélessávú internetkapcsolat.
3. És kulcsfeltétel az is, hogy az adott munkahelyen legyen mögöttünk legalább 6 hónap munkatapasztalat, hogy ismerjük a feladatainkat, és lássuk helyünket-szerepünket a szervezetben.
Bloom szerint a pandémia kényszerítő erejének köszönhető a távmunkát segítő technológiai innovációban ugrásszerű a fejlődés is. Egy a munkatársaival készített elemzés szerint (PDF), 2020 elején az amerikai szabadalmi hivatalhoz, az USPTO-hoz (United States Patent and Trademark Office) benyújtott szabadalmi kérelmek között duplájára emelkedett az otthoni munkavégzéssel kapcsolatosak aránya.
Egy montreali üzleti iskola oktatója is azt emelte ki a BBC-nek, hogy ki kell használni azt a lendületet, amit a távmunka kapott a világjárványtól, a tapasztalatokat pedig a cégvezetési módszerekbe is integrálni kell.
A japán bölcsesség ereje: emberség a technológiai megoldások mögött
A globális válság súlyosan érintette az office piacot, ami a GLOBAL-UNION Kft. tevékenységét is veszélybe sodorta. A 100 százalékos magyar tulajdonban álló vállalat azonban a nehézségek közepette is megőrizte optimizmusát, és következetesen a legjobb döntéseket hozta.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak