Amióta Kína az amerikai szankciók miatt nem jut hozzá a legfejlettebb félvezető-technológiákhoz, felgyorsultak a belső fejlesztések. De hogy hol tart a kínai félvezetőipar, arra most már legfeljebb következtetni lehet az itt-ott kiszivárgó információmorzsákból. Ilyen forrás volt például a Huawei új csúcstelefonja, a Mate 60 Pro. Egy a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadtudományi akadémiája által jegyzett szabadalom nyomán a Reuters megpróbálta összerakni, mi történt az elmúlt időszakban a kínai félvezetőiparban.
A szabadalom RISC-V szabványra épül, amely sokoldalú: alkalmas fejlett okostelefon-csipek tervezésére éppúgy, mint mesterséges intelligenciához használható nagy teljesítményű feldolgozó egységekhez vagy autókba. És van még egy nagy előnye: nyílt forráskódú, és emiatt geopolitikailag semleges (a problémával az open source szoftverek kapcsán tavaly januárban foglalkoztunk bővebben.)
A Reuters alaposabban is utánanézett RISC-V kínai karrierjének. Nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint állami szervezetek, kutatóintézetek 2018 és 2023 között legalább 50 millió dollárt költöttek RISC-V-s projektekre. Persze ez aprópénz ahhoz képest, ami az x86 és az Arm architektúra fejlesztéseire megy, de a kínai nyelvű tudományos publikációk, szabadalmak, kutatócsoportok és cégek nyilatkozatai alapján az eredmények így is reménykeltőek. A pekingi kormány állítólag komolyan bízik abban, hogy sikerül megtörnie az x86–Arm duopóliumot.
Olcsón gyártható, könnyen módosítható
A RISC-V nemcsak ingyenesen használható és szabadon módosítható, hanem egyszerűbb is a felépítése, mint az az Armé és az x86-é. Egyes esetekben még az Arm csipeknél is energiahatékonyabb.
A kínai félvezetőipar pedig erős is a technológiában: 2022-ben a globálisan gyártott mintegy 10 milliárd RISC-V szabványú csip felét ők gyártották, olvasható a China Daily egy tavaly nyáron közölt összeállításában. Sok startup állt rá a fejlesztésére, és ehhez eddig összesen közel 1,2 milliárd dollárnyi befektetést kaptak. A Reutersnek egy pekingi félvezetőipari cég képviselője azt nyilatkozta, hogy globálisan a kínai RISC-V ökoszisztéma a legérettebb, mert a kormánynak és az iparnak is érdeke, hogy pótolják az amerikai szankciók miatt kieső technológiákat.
A szabadalmak számából egyébként jól nyomon követhető, hogyan az amerikai szankciók hogyan segítették a RISC-V térnyerését: a Anaqua adatbázisa, az AcclaimIP szerint 2018-ban még csak 10 szabadalmat publikáltak Kínában, tavaly már 1061-et. Az USA-ban eddig összesen kb. 2000, Kínában pedig 2500 szabadalom született.
Kínában egyébként az Arm architektúra dominál, amely egyelőre jobb teljesítménymutatókkal rendelkezik, mint a RISC-V, de a különbség egyre csökken. Utóbbi csipek gyakorlati hasznosítása pedig egyre szélesebb körű. A Dongfeng Motor erre az architektúrára építette az autói elektronikai rendszereit vezérlő csipjét. De megjelent a fejlesztések hátterében a hadsereg is: egyre több szabadalmat jegyeznek a hozzá köthető kutatóintézetek és fejlesztőlaborok. A Beihang Egyetemen, ahol repülőgép- és rakétafejlesztéseken is dolgoznak, két éve radarjeleket feldolgozó RISC-V csipet mutattak be. De van kibervédelemre használható csip, és készül nagy teljesítményű PC-s csip is.
Egyelőre a RISC-V nem veszélyezteti az x86 és Arm dominanciáját, de ez gyorsan változhat, mert a csipgyártóknak vonzó lehet a RISC-V alacsony fejlesztési és gyártási költsége, energiahatékonysága, is az is, hogy könnyen testre szabható.
Rendszerek és emberek: a CIO választásai egy új magyar felmérés tükrében
"Nehéz informatikusnak lenni egy olyan cégben, ahol sok az IT-s" – jegyezte meg egy egészségügyi technológiákat fejlesztő cég informatikai vezetője, amikor megkérdeztük, milyennek látja házon belül az IT és a többi osztály közötti kommunikációt.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak