A japánok FixItje, a főleg hardverek reverse engineeringen alapuló elemzésére szakosodott Fomalhaut Techno Solutions elemeire bontotta a Nikkei kedvéért a Huawei legújabb csúcstelefonját. Az eredeti cél az volt, hogy kiderítsék: mennyibe kerülhet a gyártónak a készülék. De közben kiderült más érdekesség is: a 2020 őszén piacra dobott csúcsmodellhez, a Pro 40-hez képest látványosan, 18 százalékponttal nőtt a kínai alkatrészek aránya.

Ha valaki nem emlékezne. Az augusztusban bemutatott Mate 60 Próban egy kanadai kutatócég olyan csipet talált, ami nem lehetett volna ott. 7 nanométeres gyártástechnológiával készült, amihez a csipet legyártó SMIC-nek elvileg nincsenek (legalábbis legális forrásból) berendezései. Emiatt a Huawei ismét az amerikai szankciópolitika fókuszába került, és a fél világ azt találgatja, mennyit fejlődhetett a kínai félvezetőipar 2019 óta, amióta az amerikaiak igyekeznek elzárni az országot a legfejlettebb technológiáktól.

Az új Mate Pro szerint gyorsabban haladnak, mint arra az ipar szereplői számítottak. És ezt nem kizárólag a 7 nanométeres gyártástechnológiával készített csip mutatja, hanem az is, hogy a telefonban látványosan nőtt, így már elérte a 47 százalékot a kínai alkatrészek aránya.

Olcsóbb, mint az iPhone 15 Pro Max

A Fomalhaut az alkatrészek összköltségét 422 dollárra becsülte, ebből 198 dollárnyi a kínai gyártmányú, ami viszont közel 90 százalékos növekedést jelent a Mate 40 Próhoz képest.

Összességében a Huawei telefonját olcsóbb részegységekből rakják össze, mint az iPhone 15 Pro Max. Utóbbi alkatrészköltsége – szintén a Fomalhaut elemzése szerint – több mint 30 százalékkal magasabb, 558 dollár. De míg az Apple csúcstelefonja 1200 dollárnál indul, addig a Huawei 900 dollár alatt kínálja a Mate 60 Prót (a GSMArena összehasonlítása szerint). Azaz az Apple (egyéb költségek nélkül) több mint 640 dollárt, míg a Huawei kb. 470-et keres egy készüléken: itt az Apple előnye már 37 százalék.

Az önmagában nem meglepő, hogy a Mate 40 Próhoz képest jelentősen nőtt a hazai alkatrészek aránya: amikor a korábbi modellt piacra dobták, még alig érződött az amerikai szankciók hatása. De a 60-as modellen az is látszik: nem csak a korlátozások hatottak. Jelentősen növelte a kínai alkatrészek súlyát például az, hogy a Huawei kínai beszállítótól, a BOE Technology Grouptól veszi a telefon egyik legdrágább alkatrészét, az OLED kijelzőt, amit korábban LG Display szállított. A BOE számára ez nagy fegyvertény, mert szeretne nagyobb szeletet kihasítani az LG és a Samsung uralta okostelefonkijelző-piacból. A két koreai gyártó egyelőre minőségben és gyártási kapacitásban jobban áll nála, és szakértők szerint kérdéses, hogy képes lesz-e kielégíteni a Huawei igényeit, ha a telefongyártás volumene felfut a régi szintre.

Amerikairól (Synaptics) kínaira cserélték az érintőpanel-szállítót, illetve jelentősen csökkentették a japán alkatrészek arányát (Mate 40: 19 százalék; Mate 60: 1 százalék), de nem csupán a kínai gyártók javára. A kameraszenzorokat például korábban a Sony szállította, de az új modellbe már a Samsungé került. A dél-koreai alkatrészek aránya egyébként még a kijelzőcsere ellenére is jelentősen, 5 ponttal nőtt, így a Mate 60-ban ez már eléri a 36 százalékot.

Csökken a kínai félvezetőipar hátránya

Ami pedig az izgalmakat okozó csipet érinti, a Fomalhaut vizsgálata is megerősítette: a HiSilicon tervezte és a kínai SMIC gyártotta 7 nm-es technológiával. Ez az elemezőcég szerint arra utal, hogy csökkent a kínai félvezetőipar lemaradása a világ élvonalához képest.

A szankciók bevezetése után az iparági konszenzus az volt, hogy Kína lemaradása nagyjából 7 év. Ezzel számolva a Huaweinek 2025-re lett volna reális esélye eljutni a 7 nanométerig, a legmagasabb technológiai színvonalat képviselő Apple iPhone-okba ugyanis 2018-ban kerültek először 7 nm-es csipek.

(Cikkünk nyitó képe illusztráció!)