A legtöbben tényként fogadják el, mégis nehéz dolog számszerűsíteni a mesterséges intelligencia hatását az egyéni munkavégzés vagy általában a foglalkozás átalakulásában. Erre tesz most újabb kísérletet a Claude nagy nyelvi modelleket fejlesztő Anthropic azzal, hogy adatalapú képet fest az MI beépüléséről a vállalkozások és az egyes szakemberek munkájába. A társaság (mint az OpenAI egyik legfontosabb kihívója kereskedelmi MI-alkalmazások területén) a hétfőn bemutatott Anthropic Economic Index részletes elemzésein keresztül próbál betekintést nyújtani a mesterséges intelligencia használatába a különböző iparágakban, amit a saját MI-asszisztensével folytatott, névtelen beszélgetések millióiból kinyert információra alapoz.

Az Anthropic ennek kapcsán közölt tanulmánya megállapítja, hogy a mesterséges intelligencia ugyan még nem automatizál teljes munkákaköröket, de már széles körben használják olyan feladatok támogatására, mint amilyen a szoftverfejlesztés, a műszaki dokumentációk készítése vagy az üzleti elemzés. A kutatás szerint egyébként a vizsgált foglalkozások mindössze 4 százalékában használnak mesterséges intelligenciát a feladatok legalább háromnegyedének elvégzéséhez, de 36 százalékukra igaz, hogy feladataik legalább negyedénél alkalmaznak MI-eszközöket. A ilyen felhasználók 37 százaléka dolgozik szoftvermérnöki munkakörben, míg 10 százalékuk a médiában vagy művészeti területen, 9 százalékuk pedig az oktatásban tevékenykedik.

Kérdés, hogy ebből következik-e bármi

Nem meglepő módon azokra a foglalkozásokra, amelyekben a mesterséges intelligencia a legkevésbé hasznos, általában a fizikai munkavégzés a jellemző: ilyen például a szállítás és az anyagmozgatás, az egészségügyi támogatás, illetve a mezőgazdasági, halászati ​​és erdészeti foglalkozások. Az Anthropic tanulmányából az is kiderül, hogy az MI használatának 57 százaléka irányul az emberi tevékenység kiterjesztésére, és "csak" 43 százaléka célozza a feladatok automatizálását. A mélyreható, feladatszintű alkalmazás lehetőségeiről és a munkaerőpiaci hatásokról szólva persze figyelembe kell venni, hogy az egyes területek felhasználási arányát csak az adott foglalkozások arányával együtt lehet értelmezni a munkaerő teljes létszámára nézve.

Ezzel együtt az Anthropic szerint világos, hogy a mesterséges intelligencia használata a közepes és magas fizetésű szakmákban, különösen az IT-hoz sorolt munkákban a legmagasabb, de ez a fizetési spektrum mindkét végén lecsökken, amit a technikai megvalósíthatóságon túl olyan tényezőkkel magyaráznak, mint a végrehajtási költségek vagy a szervezeti szabályozási korlátok. Az MI-technológia elterjedésétől a fenti arányok növekedését várják, ami azonban nem mindenki szerint ennyire egyértelmű: az emberi munka kiváltására ész nélkül bevezetett, de emberi felügyelet nélkül működésképtelen megoldások könnyen besülhetnek, és könnyen lehet, hogy később még a techcégek is egymást taposhatják majd a humán munkaerő újrafelvételéért.