A többek között a Facebookot és az Instagramot is birtokló Meta Platforms bíróságon kérdőjelezi meg a már korábban életbe lépett, de teljes szigorával csak most élesedő DSA által számára előírt felügyeleti díj jogosságát.

A digitális szolgáltatásokról szóló új keretrendszer a legnagyobb befolyással rendelkező online platformok (úgynevezett kapuőrök) esetében számos külön rendelkezéssel él, az ilyen rendszerek üzemeltetőinek sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni (például az illegális vagy károsnak minősülő tartalmak szűrésében), ezek betartását pedig rendszeres időközönként ellenőrzik. A szabályszegőnek vélt magatartás komoly vizsgálatokat eredményez, amelyek potenciálisan nagyon súlyos bírságokkal zárulhatnak.

A Meta ugyanakkor az esetleges büntetésekhez képest jelképesnek mondható felügyeleti díjat sem akarja megfizetni. A Reuters beszámolója szerint a cég sérelmezi annak mértékét és számítási módját. Az éves díj nagysága az egyes cégek átlagos havi aktív felhasználóinak számától függ, valamint attól, hogy az előző pénzügyi évben nyereséget vagy veszteséget könyveltek-e el.

Ahogy azt a cég szővivője kifejtette, a jelenlegi szabályozás szerint a veszteséggel működő vállalatoknak egyáltalán nem kell ilyen díjat, még akkor sem, ha jelentős felhasználói bázissal rendelkezik. Pedig utóbbi miatt nyilvánvalóan a nem nyereséges cég is komoly feladatot ad a szabályozás betartását ellenőrző EU-s testületnek.

A Meta esetében az illeték a nettó nyereség 0,05 százalékát teszi ki, ami a tavaly elért 39 milliárd dolláros tiszta haszonnal számolva közel 20 millió dollárra rúg. Ennek az átutalását igyekszik megúszni az óriásvállalat azzal, hogy a rendelkezést az Európai Unió luxembourgi székhelyű Bíróságán támadja meg.

Nem adják könnyen magukat

A DSA és társa, a digitális piacokat regulázó Digital Markets Act (DMA) életbe léptetésével az EU vitathatatlanul a világ egyik legerősebb szabályozását alkotta meg, amellyel a várakozások szerint kezelhetővé válik az online tér, miközben az azt uraló nagy technológiai mamutok sem törtethetnek át kedvük szerint mindenen és mindenkin.

A status quo fenntartásában érdekelt nagyvállalatok természetesen igyekeztek/-nek mindent megtenni a folyamat megállítására, vagy legalább lassítására. Ennek egyik látványos formája a brüsszeli lobbitevékenység erősítése, említhető az Amazon éles tiltakozása a kapuőri minősítése miatt, illetve indultak egyéb perek, mint ahogy a Meta mostani kísérlete is ilyen gyengítő hadműveletnek tekinthető.

Az igyekezet érthető, hiszen az új szabályozással az annak betartása felett őrködő Európai Bizottság sokkal komolyabb eszköztárral rendelkezik, miközben a cégek globális árbevételének 6 százalékáig terjedő büntetési tétel önmagában is elrettentő erejű lehet.