Egy a MIT Technology Review-n megjelent tanulmány szerint jelenleg az ázsiai országok adaptálják leggyorsabban a gyakorlatban a mesterséges intelligenciát (MI) és a gépi tanulási technológiákat.

A teljes globális kutatás során több mint ezer vállalati felső vezetőt kérdeztek meg a világ összes régiójában mindenféle ágazatból. A válaszadók negyede dolgozik az Ázsia – Csendes-óceán térsége régióban, így a kutatás meglehetősen pontos képet ad a nemzetközi MI-helyzetről.

Korán meglátták a lehetőséget benne

A legszebben az mutatja az ázsiai előnyt, hogy az ott dolgozó vezetők 96 százaléka mondta, hogy cégénél használnak MI-alapú eszközöket, a világ többi részén 85 százalék a legjobb eredmény. Ez főleg annak köszönhető, hogy a térségben működő cégek nagyon gyorsan és bátran léptek. 2017-ben már a cégek több mint felénél (56 százalék) használtak MI-t, amikor pl. az USA-ban működő vállalatoknak csak a 35 százaléka vállalkozott erre.

A megtérülés már más kérdés, de ebben is jobban állnak az ázsiai cégek, mint a világ többi része. Míg az ottani vezetők 46 százaléka állította, hogy a befektetéseik megtérültek, sőt minden várakozásukat felülmúlták, a világ más régióiban mindössze 37 százalék nyilatkozott így. (Némi ellentmondás, hogy az ázsiai csúcsvezetők ugyanakkor alacsonyabb arányban jelölték meg az MI előnyeként a hatékonyságnövekedés/költségcsökkentés lehetőséget, ahogy az alábbi grafikonon is látható). A válaszadók egyébként általánosan a jobb kockázatkezelést, a piacra jutási idő lerövidülését, valamint a jobb-gyorsabb döntéshozatali képességet említették előnyként.

Az MI használata azonban ennek ellenére egyelőre korlátozott, épp az üzleti folyamatokba épült be a legkevésbé. Az ezzel kapcsolatos várakozás is óvatos: csak minden negyedik válaszadó számít arra, hogy három éven belül az MI az üzleti folyamatok legalább 40 százalékát érinti, közel felük inkább arra fogadna, hogy legfeljebb a folyamatok 21-30 százalékában kap szerepet.

Összességében ezen a téren is kimutatható az ázsiai vállalatok előnye. Legtöbben az informatika eszközök-rendszerek menedzselésének automatizálására és a kiberbiztonság területén használják (a válaszadók 62 százaléka), de dobogós lett még az ügyfélszolgálati felhasználás, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása is. 2022-ig viszont az értékesítési és marketing területen növekszik majd legjobban.

Ami az egyes iparágakat illeti, globálisan a gyógyszeripari cégek 60 százaléka MI-vel támogatja a termékminőség javítását. A fogyasztási cikkek gyártói és a kiskereskedelmi cégek 47 százaléka használ mesterséges intelligenciát az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban, az energetikai iparban működő vállalatok 51 százaléka pedig monitorozásra és diagnosztikára használja. A pénzügyi szolgáltatók 58 százalékánál fut MI-alapú csalásfelderítő alkalmazás.

Az ázsiai térségben működő cégeknek már a harmada használ MI-t termékek és szolgáltatások testre szabására vagy például az árak meghatározására. Utóbbi a kutatók szerint azzal függhet össze, hogy a régióban az online kereskedelem piaca lendületesen bővül. A kutatók idézik az eMarketer becslését, ami szerint 2019-ben a régióban az e-kereskedelmi piac mérete 25 százalékkal nőtt, és a térség adja a globális piac 64 százalékát.

Hiányzik a megfelelő minőségű adat

Mindez abban az összefüggésben különösen szép eredmény, hogy az ázsiai válaszadók az MI-fejlesztések legnagyobb nehézségeként a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést jelölte meg. A vállalatok megfelelő adatvédelmi és ipari szabványok hiányában nem szívesen osztanak meg saját adatkészleteket.

Ezzel szemben az adatmegosztás a nyugati világban sokkal általánosabb. A cégek 66 százaléka hajlandó saját adatkészleteket megosztani harmadik féllel új, MI-re épülő termék- vagy értékláncok kialakításához. Az azonban mindenhol felmerült, hogy az adatkezelés pontosabb szabályozására (globálisan 64 százalék) és általánosan elfogadott szabványokra (58 százalék) lenne szükség az adatok jobb megoszthatóságához.