Egy a MIT Technology Review-n megjelent tanulmány szerint jelenleg az ázsiai országok adaptálják leggyorsabban a gyakorlatban a mesterséges intelligenciát (MI) és a gépi tanulási technológiákat.
A teljes globális kutatás során több mint ezer vállalati felső vezetőt kérdeztek meg a világ összes régiójában mindenféle ágazatból. A válaszadók negyede dolgozik az Ázsia – Csendes-óceán térsége régióban, így a kutatás meglehetősen pontos képet ad a nemzetközi MI-helyzetről.
Korán meglátták a lehetőséget benne
A legszebben az mutatja az ázsiai előnyt, hogy az ott dolgozó vezetők 96 százaléka mondta, hogy cégénél használnak MI-alapú eszközöket, a világ többi részén 85 százalék a legjobb eredmény. Ez főleg annak köszönhető, hogy a térségben működő cégek nagyon gyorsan és bátran léptek. 2017-ben már a cégek több mint felénél (56 százalék) használtak MI-t, amikor pl. az USA-ban működő vállalatoknak csak a 35 százaléka vállalkozott erre.
A megtérülés már más kérdés, de ebben is jobban állnak az ázsiai cégek, mint a világ többi része. Míg az ottani vezetők 46 százaléka állította, hogy a befektetéseik megtérültek, sőt minden várakozásukat felülmúlták, a világ más régióiban mindössze 37 százalék nyilatkozott így. (Némi ellentmondás, hogy az ázsiai csúcsvezetők ugyanakkor alacsonyabb arányban jelölték meg az MI előnyeként a hatékonyságnövekedés/költségcsökkentés lehetőséget, ahogy az alábbi grafikonon is látható). A válaszadók egyébként általánosan a jobb kockázatkezelést, a piacra jutási idő lerövidülését, valamint a jobb-gyorsabb döntéshozatali képességet említették előnyként.
Az MI használata azonban ennek ellenére egyelőre korlátozott, épp az üzleti folyamatokba épült be a legkevésbé. Az ezzel kapcsolatos várakozás is óvatos: csak minden negyedik válaszadó számít arra, hogy három éven belül az MI az üzleti folyamatok legalább 40 százalékát érinti, közel felük inkább arra fogadna, hogy legfeljebb a folyamatok 21-30 százalékában kap szerepet.
Összességében ezen a téren is kimutatható az ázsiai vállalatok előnye. Legtöbben az informatika eszközök-rendszerek menedzselésének automatizálására és a kiberbiztonság területén használják (a válaszadók 62 százaléka), de dobogós lett még az ügyfélszolgálati felhasználás, valamint a kutatás-fejlesztés támogatása is. 2022-ig viszont az értékesítési és marketing területen növekszik majd legjobban.
Ami az egyes iparágakat illeti, globálisan a gyógyszeripari cégek 60 százaléka MI-vel támogatja a termékminőség javítását. A fogyasztási cikkek gyártói és a kiskereskedelmi cégek 47 százaléka használ mesterséges intelligenciát az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban, az energetikai iparban működő vállalatok 51 százaléka pedig monitorozásra és diagnosztikára használja. A pénzügyi szolgáltatók 58 százalékánál fut MI-alapú csalásfelderítő alkalmazás.
Az ázsiai térségben működő cégeknek már a harmada használ MI-t termékek és szolgáltatások testre szabására vagy például az árak meghatározására. Utóbbi a kutatók szerint azzal függhet össze, hogy a régióban az online kereskedelem piaca lendületesen bővül. A kutatók idézik az eMarketer becslését, ami szerint 2019-ben a régióban az e-kereskedelmi piac mérete 25 százalékkal nőtt, és a térség adja a globális piac 64 százalékát.
Hiányzik a megfelelő minőségű adat
Mindez abban az összefüggésben különösen szép eredmény, hogy az ázsiai válaszadók az MI-fejlesztések legnagyobb nehézségeként a jó minőségű adatokhoz való hozzáférést jelölte meg. A vállalatok megfelelő adatvédelmi és ipari szabványok hiányában nem szívesen osztanak meg saját adatkészleteket.
Ezzel szemben az adatmegosztás a nyugati világban sokkal általánosabb. A cégek 66 százaléka hajlandó saját adatkészleteket megosztani harmadik féllel új, MI-re épülő termék- vagy értékláncok kialakításához. Az azonban mindenhol felmerült, hogy az adatkezelés pontosabb szabályozására (globálisan 64 százalék) és általánosan elfogadott szabványokra (58 százalék) lenne szükség az adatok jobb megoszthatóságához.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak