A Reuters beszámolójaalapján az Intel már előrehaladott tárgyalásokat folytat azzal kapcsolatban, hogy az autógyártókat sújtó általános hiány enyhítésére saját üzemeiben is elkezdi előállítani a járművekbe szánt csipeket. A hírügynökség riportja a vállalat vezérigazgatóját, Patrick Gelsingert idézi, aki hétfőn a Fehét Házban is részt vett a félvezetőpiaci ellátási lánc problémáival kapcsolatos megbeszélésen, és aki szerint a termelés hat-kilenc hónap múlva be is indulhat az autóipari felhasználásra szánt csipek tervezőivel való egyeztetéseket követően.

Ahogy az már az év elején nyilvánvalóvá vált, az ellátás akadozása komoly és hosszabb távra szóló nehézségeket okoz a járműiparban. A nagy márkák közül is közül sokan voltak kénytelenek időlegesen felfüggeszteni a gyártást, vagy a hiányzó komponensek nélkül összeépíteni az autókat, és bizonytalan ideig tárolni azokat az új alkatrészekre várva. Ennek kapcsán éppen néhány nappal ezelőtt számoltunk be mi is a Toyota évek óta működő rendszeréről, amelynek révén a japánoknak a beszállítói lánc aprólékos elemzésével még idejében sikerült előrejelezniük a problémákat, és komoly készletek felhalmozásával a mai napig sikerült fenntartaniuk a termelés megszokott ütemét.

A Toyota előrelátó tervezése azonban egyáltalán nem volt jellemző a szegmens egészére, az autógyártóknak pedig a pandémia akut következményei mellett most meg kell küzdeniük azzal a jelenséggel is, hogy a digitalizálódó autóipar konzumer számítástechnikai piac közvetlen versenytársává vált a keresleti oldalon. Nem csak a távmunkára vagy távoktatásba küldött a felhasználók vásároltak be ugyanis alaposan a laptopokból, táblagépekből vagy játékkonzolokból, de az előző év végéig az új autókra leadott megrendelések száma is magasabb lett, mint amivel a világjárvány kirobbanásakor számoltak.

Hatékonynak tűnik a beígért állami szubvenció

Az említett megbeszélésen Joe Biden megerősítette, hogy a félvezetőipari kapacitások fejlesztésére kétpárti támogatással biztosítják a szükséges szövetségi forrásokat és törvényi kereteket. Az amerikai elnök korábban egy 50 milliárd dolláros csomagról beszélt a hazai gyártóüzemek és a kutatás-fejlesztési tevékenység felpörgetésére, ami egy sokkal nagyobb volumenű, 2 ezer milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési program részeként valósulna meg. A Reuters szerint a csiphiány az Egyesült Államokban a teljes évet tekintve 1,3 millió darabos kiesést okoz majd a személyautók és kishaszonjárművek piacán.

Az Intel a saját ágazatán belül az egyik utolsó olyan vállalat, amely nem csak a csipek tervezését, de emellett a termékek gyártását is saját maga végzi. A társaság néhány jelentősebb befektetője tavaly már a két tevékenység szétválasztását szorgalmazták az utóbbi időben nehézségekkel küzdő Intelnél, ami a profiltisztítás mellett a gyárak fokozatos eladását jelentené. A februárban kinevezett új vezérigazgató, az évtizedes kitérője ellenére is ős-intelesnek számító Gelsinger azonban több tízmilliárd dolláros befektetési terveket jelentett be újabb üzemek építésére, és kiderült, hogy a cég a jövőben nagy hangsúlyt helyezne a külső ügyfelek számára végzett bérgyártásra is. Az Intel új startégiájának lehetőségeiről és kihívásairól nemrég ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Hétfőn a Fehér Házban egyelőre annyi derült ki, hogy az Intel már működő hálózatát is megnyitná az autóipari beszállítók előtt, hozzájárulva a Ford vagy a General Motors gyártósorait megbénító csiphiány enyhítéséhez. Gelsinger szerint ehhez jó eséllyel nem kell majd újabb létesítményekben és három-négy évre szóló beruházásokban gondolkodni, és a már rendelkezésre álló gyártási eljárásokra alapozva akár fél év múlva elkezdődhet a megfelelően minősített új termékek szállítása. Abba egyelőre nem ment bele, hogy pontosan mely komponensszállítókkal kezdték meg a tárgyalásokat, de az első tájékoztatásból kiderült, hogy az Intel oregoni, arizonai, új-mexikói, sőt izraeli vagy Írországban működő gyárai is bekapcsolódhatnak ebbe a tevékenységbe.