A napokban foglalkoztunk a mezőgazdasági drónok globális piacának alakulásával. A téma kapcsán megkerestünk egy drónokkal is foglalkozó mezőgazdasági gépforgalmazót, hogy tájékozódjunk a magyarországi helyzetről.

A cég szakértőjétől megtudtuk: a magyar mezőgazdaság nyitott az új technológiára, de még az ismerkedős szakaszban van. 2021 februárjától hatályos az ún. "dróntörvény", ami voltaképpen a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása. A módosítások részletekbe menően szabályozzák a pilóta nélküli légi járművek használatát különbözü felhasználási területeken, így a mezőgazdaságban is. Bár a szabályozás kellően bonyolult, mégsem az akadályozza, hogy a dróntechnológia szélesebb körben is elterjedjen, mondta a szakértő.

A legnagyobb probléma, hogy miközben a legtöbb gazda a növényvédelemben használná a drónokat (megelőzendő például, hogy a permetezést végző járművek tömörítsék, és azzal rongálják a termőtalajt), jelenleg csupán egyetlen szer, a Mospilan nevű rovarölő rendelkezik olyan engedéllyel, hogy drónról is ki lehessen juttatni. Hiába engedélyezett Magyarországon a légi permetezés, a törvény szerint minden vegyszert, amelynek engedélye van a légi kijuttatásra, egyenként le kell tesztelni drónokra is. Ennek során többek között olyan paramétereket vizsgálnak, mint kijuttatáskor a szóródás, azaz milyen messze juthat el a vegyszer a kezelt táblától, vagy a talajra kerülő szermaradvány mennyisége.

Növénykondícionálókat, növényvédő szernek nem minősülő anyagokat, műtrágyát vagy vetőmagot azonban ma is minden további nélkül ki lehet juttatni drónokkal. A kínai DJI drónjai egyébként modulárisak, így ugyanazzal a géppel megfelelő feltét esetén ki lehet juttatni folyadékot, granulátumot és vetőmagot is.

Itthon is a DJI uralja a piacot

Bár a lapunknak nyilatkozó szakértő százalékos találgatásokba nem akart bocsátkozni, tapasztalata szerint a magyar piacon óriási a DJI súlya, bár lehet találkozni más gyártók, például a csak mezőgazdasági drónokat építő és szintén kínai XAG gépeivel is.

A magyar gazdák, akár maguk vesznek drónt, akár szolgáltatótól veszik igénybe, egyelőre tanulják a precíziós mezőgazdaságot, még ha a fiatalabb generáció érzékelhetően nyitottabb is a technológiára. A drónok kínálta lehetőségek ugyanis csak akkor használhatók ki teljes egészében, ha valaki komplex adatalapú rendszert épít ki az adatgyűjtéstől a feldolgozáson át a döntéshozatalig (pl. az adott tábla egyes részeinek állapotához igazított permetezési terv elkészítése). Így a táblákat azok belső állapotának megfelelően, akár négyzetméterről négyzetméterre eltérő dózissal lehet kezelni.

Ehhez szükség van egy külön monitoringot végző, könnyű céldrónra, amely alkalmas az állapotfelmérésre. Nagy felbontású kamera segítségével többféle ortofotót tud készíteni a kezelendő táblákról. Az adatok kiértékeléséhez azonban már nem elég a hagyományos mezőgazdasági szakértelem. Ezt a skillt még a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások is csak most tanulják.

_{(Illusztráció: DJI.com)}