A múlt pénteken rekordgyanús tételt, 58 milliárd jen (nagyjából félmilliárd dollár) értékű eszközt nyúltak le hackerek a japán Coincheck kriptodeviza-kereskedelmi platformról. A digitális tárcában 523 millió NEM (New Economic Movement) tokent, egy népszerű alternatív kriptodevizát tárolták, amelynek árfolyama az incidens előtt nagyjából 94 dollárcenten állt, de erre a szintre egy időleges felfutást leszámítva azóta sem kapaszkodott vissza.

Ahogy a Bloomberg összeállításából kiderül, az incidens csak az értékét tekintve vezeti a képzeletbeli rangsort, de korántsem ez volt az első sikeres hackertámadás a kriptopénzeket váltó szolgáltatók ellen. Az ugyancsak Tokióban működő Mt. Gox 2014-es fiaskója a világ aktuálisan legnagyobb bitcoin-tőzsdéjének csődjéhez vezetett, de az elmúlt két évben is sor került egy marék dollártízmilliós károkat okozó eseményre.

A Coincheck ígérete szerint a saját tőkéjéből kártalanítja majd a több százezer meglopott ügyfelét, legalábbis megtérítené a károk 90 százalékát, bár ezzel kapcsolatban részleteket még nem közöltek. A japán pénzügyi felügyelet elvileg február közepéig adott időt a szolgáltatónak, hogy jelentést tegyen a támadásról, és bejelentette, hogy az ország összes kriptodeviza-tőzsdéjét ellenőrizni fogja.

Növekvő nyomás a szabályozókon

A NEM megoldása egyébként lehetővé teszi az ellopott kriptodeviza útjának nyomon követését, így tudni lehet, hogy azt még nem utalták át és nem próbálták meg értékesíteni valamelyik kriptotőzsdén. Ez azonban lényegtelen abból a szempontból, hogy a tokeneket a technológia sajátosságai miatt nem lehet sima elhatározásból visszajuttatni a Coincheck ügyfeleihez.

A Bloomberg mindezzel kapcsolatban a Szingapúrban működő Asia Fintech Society elnökét idézi, aki szerint a mostani eset még inkább a biztonsági követelmények szigorítására ösztönzi majd a szabályozókat világszerte. David Shin úgy látja, hogy sokfelé egyelőre ötletük sincs, hogyan kellene hozzákezdeni a kérdések rendezéséhez, de a szükséges figyelem legalább borítékolható az újabb betörés nyomán.

Ironikus, hogy a japán pénzügyi felügyelet volt a legelső a világon, amelyik tavaly áprilisban bevezette a kriptotőzsdékre vonatkozó engedélyezési rendszerét, éppen az ilyen esetek elkerülését célozva. A Coincheck a hackertámadás idején már négy hónappal túllépte a hatóság által kiszabott határidőt, hogy megszerezze a szükséges licencet, mégis folytathatta tevékenységét – olyannyira, hogy például televíziós reklámokat is szórhatott a közönségre.

Máshol viszont éppen úgy ítélik meg, hogy nem szabályozható kockázatokról van szó. Dél-Koreában január elején több helyi tőzsdénél is adóelkerülés gyanújával razziáztak a hatóságok, és már arról van szó, hogy betiltják az országban a kriptopénzekkel való a kereskedést. A hírei szerint felmerült egy japán-dél-koreai-kínai közös szabályozás gondolata is; Kína amúgy elkötelezettnek tűnik, hogy lehetetlenné teszi a jüan kriptodevizákra váltását, beleértve a peer-to-peer kereskedést is miután ez ideális útvonalat jelentene a pénz külföldre juttatásához és a helyi szürke- vagy feketegazdaság forgalmának tisztára mosásához is.