Már szeptemberben a parlament elé kerülhet egy törvényjavaslat, amelynek értelmében az állam közvetlenül, vagyis a disztribútori hálózat kihagyásával is beszerezhetné majd a közigazgatásban használt szoftverlicenceket – írja szerda reggeli cikkében a Magyar Nemzet. A lap forrásai szerint ez a beszerzések központosítása mellett azt is jelentené, hogy a jogszabály rögzítené a piaci szereplők árrését, beleértve a szoftvertermékek kiskereskedelmi forgalmazását is.

Az egyelőre kidolgozás alatt álló javaslat rögzítené a beszerzési és eladási ár különbségét, amivel elsősorban a multinacionális szoftvergyártókat akadályozná az erőfölényükkel való visszaélésben – megakadályozva azt is, hogy a szállítók saját minősített partnereikhez csatornázzák az állami beszerzéseket. A tervezet apropója a Microsoft magyarországi korrupciós botránya, amelynek nyomán a vállalat az Egyesült Államokban 2,5 milliárd forintnak megfelelő büntetést kapott.

Nálunk nincs szükség két emberre a korrupcióhoz

A történet még 2012-re nyúlik vissza, amikor a Microsoft erőteljes lobbitevékenységbe kezdett az állami közbeszerzések területén, ennek eredményeként pedig már 2015-re a magyar szervezet lett a Microsoft legjobban teljesítő leányvállalata. A szállító esetenként 30 százalékos kedvezményt is biztosított az irodai szoftverek eladását végző partnereinek, a kedvezmény azonban nem a költségvetésben jelent meg, miután a viszonteladók lényegében listaáron adták tovább a termékeket.

Az ügyre maga az amerikai Microsoft derített fény, és a hazai leányvállalat 2017 decemberében azonnal szerződést bontott három LAR-partnerével (a Humansofttal, a RacioNettel, az Euro One-nal), hogy aztán egymás után megszabaduljon a fenti időszakban vezető pozícióban dolgozó munkatársainak egy részétől is. Az amerikai hatóságok szerint praktikusan a benyelt kedvezményekből fizették ki azokat, akik kívül és belül is sínre tették az állami beszerzéseket, ez viszont arrafelé korrupciónak számít.

Nálunk, ahogy a Magyar Nemzet narratívájából is kiderül, egészen más a helyzet. A miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus elején közölte, hogy az esetről a magyar hatóságoknak nincs semmilyen hivatalos tudomása, a legfőbb ügyész pedig képviselői kédésre adott válaszában jelezte, hogy az ügyészség tájékoztatást kért az Egyesült Államok igazságügyi minisztériumától. A minisztérium egyébként már július 22-én jelentést tett közzé ebben az ügyben, és az amerikai tőzsdefelügyelet szintén publikálta saját vizsgálatának eredményeit, ebben pedig mások mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy Országos Rendőr-főkapitányság érintettségéről is szó van.

Versenyelőnyben van, aki listaáron szállít az államnak

A napi.hu július 29-i riportja alapján a Microsoft körüli korrupciós botrányt Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálja: a lap arról ír, hogy a NAV beszerzéseit vélhetően ellenőrizni fogják, miután azokat uniós EKOP-programból finanszírozták. A hazai sajtóban egyébként 2017 decemberében jelentek meg a legelső hírek a Microsoft belső vizsgálatáról, tavaly őszig pedig már hazai és külföldi lapok sora foglalkozott az üggyel, kitérve azóta a botrányt kísérő személycserék egészen sajátos alakulására is.

A Magyar Nemzet beszámolója ehhez képest annyival intézi el a dolgot, hogy korábban "a Microsoft Magyarország menedzsmentje által kijárt, kedvezményekkel kistafírozott viszonteladók indulhattak eséllyel az állami közbeszerzéseken". Ez természetesen még az alsó tagozatos matematika szintjén sem értelmezhető, ha figyelembe vesszük, hogy a lap szerint a "gyakran hálózatban működő cégek által elért extra profiton inkább egymás között osztozkodtak, az állam pedig végül ugyanazon az áron jutott hozzá a megvásárolt termékekhez".