Kínában egymást követik a kormányzati intézkedések a nagy techvállalatok megnövekedett befolyásának visszaszorítására, amelyek egyik legújabb eleme volt az a tavasszal bejelentett terv, hogy kirendelt tisztviselők ellenőriznék az internetes óriáscégek algoritmusokkal való lehetséges visszaéléseit és a velük kapcsolatos hamis információkat. Az állami szabályozó hatóság akkor azt közölte, hogy a nagy befolyással rendelkező, nagy méretű webhelyeket, platformokat és termékeket célozzák meg, amelyeknek felülvizsgálatra kell benyújtaniuk a vonatkozó technológiákat, és szankcionáljék a hibás vagy illegális megoldásokat.

Mindezzel az év elején kidolgozott szabályok betartására kényszerítenék a nagy techcégeket, amelyek tiltják az álhírek algoritmikusan generált terjesztését és a monopóliumok ilyen eszközökkel történő megszilárdítását. A kormányzat deklarált szándéka a kínai nemzetbiztonsági érdekek védelme és a "társadalmi zavarok megelőzése" mellett az online függőség megfékezése. Ebben a legújabb fejlemény, hogy az internetes szabályozó hétfőn már közzé is tett egy dokumentumot, amelyben a TikTok anyavállalata, a Bytedance, az Alibaba a Tencent és mások algoritmusait katalogizálja.

Kína ezzel az első olyan ország a világon, ahol ilyen formában hoznak nyilvánosságra információt a magáncégek által fejlesztett és üzemeltetett rendszerekről, bár az egyelőre nem világos, hogy az érintett társaságok valójában mennyi információt adtak át a hatóságnak, és ezekből mennyit teregettek ki. A beszámolók alapján az új dokumentumban meglehetősen felületes az egyes vállalati algoritmusok leírása, ami nem sokat árulnak el arról, hogy azok valójában hogyan működnek, és azt sem jelzi egyértelműen, hogy valóban megosztották-e a szóban forgó kódokat a kormánnyal.

Első lépésnek azért elég látványos

A híroldalak további felvilágosítást kértek azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormány ténylegesen kötelezte-e a vállalatokat a kód átadására, de erre egyelőre nem érkezett hivatalos reakció. Máshol a listán szereplő harminc darab tőzsdei cégnél érdeklődtek, de közülük sem válaszolt azonnal senki a kérdésekre. A BBC által megszólaltatott szakértő mindenesetre úgy véli, hogy a ténylegesen közölt információ sokkal részletesebb lehetett, de olyan üzleti titkokat foglal magában, amelyeket nem lehetett nyilvánosságra hozni, miután a kínai kormányzat is egyre hevesebben védi ezeket a technológiákat, akadályozva azok tengerentúli exportját.

A döntéshozókat az is aggasztja azonban, hogy ezek a platformok hogyan befolyásolhatják a közvéleményt Kínában, a világ legnagyobb internetes piacán. Egyre szorosabb felügyelet alá akarja vonni azok rendszereit és adatait, hogy az állam által is "közfogyasztásra alkalmasnak" ítélt tartalmakra irányítsa a felhasználók figyelmét. Peking folyamatosan arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy algoritmusaikon keresztül "biztosítsák az aktív pozitív energia terjesztését", és ne használják azokat "a léhaság, a túlzott költekezés vagy a celebkultusz" ösztönzésére.

Az olyan nemzetközi márkák, mint amilyen a Google és a Facebook, egyébként odahaza is folyamatos nyomás alatt állnak azzal kapcsolatban, hogy szolgáltassanak válaszokat az adatok felhasználásával és a tartalom gondozásával kapcsolatos aggodalmakra, de eddig jórészt sikeresen álltak ellen az ilyen törekvéseknek arra hivatkozva, hogy a rendszereiket működtető algoritmusok alapvető üzleti titoknak számítanak.