A SpaceX műholdas internetszolgáltatása, a Starlink építése során már több mint 700 műholdat állított pályára, amit a következő években mág sok ezer másik követ majd. A hozzá tartozó infrastruktúra a tervek szerint alsó hangon 12 ezer műholdból fog állni, de a cég ennek többszörösére kért engedélyeket: ideális esetben 20-30 ezer műholddal biztosítanák a kívánt lefedettséget és a megfelelően alacsony késleltetésű, szélessávú internetszolgáltatást, az illetékes amerikai és nemzetközi szervezeteknél pedig ennél is több mesterséges égitesthez nyújtott be spektrumigénylést.

Az MIT Technology Review hétfői riportja szerint a Starlink egyre bővülő megakonstellációja az amerikai hadsereg figyelmét is felkeltette, amennyiben az egy másodlagos célt is szolgálhatna. A rendszer ugyanis a jelenleg használt GPS (Global Positioning System) olcsó, nagy pontosságú és a gyakorlatban megzavarhatatlan alternatívájaként működhetne: az új megoldás a Starlink alacsony Föld körüli pályákon (LEO) működő holdjaira támaszkodva biztosítana csaknem globális lefedettségű navigációs szolgáltatásokat.

Ha lehetne, már holnap leváltanák a GPS-t

Az amerikai hadügyben már több mint öt évvel ezelőtt napirendre került a GPS leváltása egy olyan, valós idejű helyzetmeghatározást lehetővé tevő technológiára, ami sokkal megbízhatóbb, a pontos pozicionálás mellett a különleges terepviszonyok között is jól működik, nem lehet külső eszközökkel megzavarni a jeleket, a rendszer pedig rugalmasan alakítható és menedzselhető. Bár azt már akkor világossá tették, hogy a GPS még nagyon hosszú ideig nem lesz teljesen kiváltható, már megkezdődött a helyzetmeghatározást támogató más eljárások (például a "lehetőség adta jelek", vagyis a televíziók, rádiók, adótornyok, műholdak, vagy akár a világítás) használatának vizsgálata.

Az amerikai védelmi minisztérium védelmi kutatásokért felelős részlege, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) idén tavasszal már saját műholdas hálózat kiépítéséről beszélt a bolygó felszínének legnagyobb részét lefedő (adat)kommunikációs szolgáltatás biztosítására. Az akkori hírek szerint az ügynökség még ebben az évben pályára állítaná az első Blackjack műholdakat, amivel éppen a SpaceX Starlink hálózatához hasonló műhold-konstellációt hozna létre, a globális hálózati elérésen felül más technológiákat is felvonultatva. Ez utóbbiak feladásával azonban nyilván sokkal olcsóbb és egyszerűbb lenne a Starlink társutasként való igénybevétele.

Maga a GPS rendszer, amelyet egyébként szintén az USA védelmi minisztériuma fejlesztett és üzemeltet, néhány tucat, nagyjából 20 ezer kilomáter magasságban keringő műholdra épül. Pontossága a néhány méteres nagyságrendben mozog, ennél azonban sokkal nagyobb probléma, hogy a Föld felszínére érkező jelei elég gyengék ahhoz, hogy valamilyen véletlen interferencia vagy az elektronikus hadviselésben alkalmazott technikák megzavarják a vételt. Ma már ráadásul pár száz dollárt érő hardverekből és nyílt forrású is szoftverekből össze lehet rakni olyan eszközt, amivel nem csak zavarhatók, de akárt távolról manipulálhatók is a GPS-jelek.

A többcélú használat mindenkinek előnyös lehet

Mivel az Egyesült Államok hadserege a mai napig erősen támaszkodik a GPS alapú navigációra, ezekre a problémákra belátható időn belül megoldást kell találnia. A LEO műholdakra épülő koncepció állítólag már a 20. század 60-as éveiben felmerült, mivel a GPS-nél akár ezerszer erősebb jelek sugárzását teszi lehetővé, az alacsony Föld körüli pályákon azonban az egyes műholdak sokkal kisebb területet fednek le, így a megbízható globális lefedettséghez sokkal többre lenne szükség belőlük. Éppen ezt a mennyiséget tenné most elérhetővé az új Starlink rendszer, amely ráadásul egyszerű szoftveres módosításokkal alkalmassá tehető a másodlagos feladatra.

Az MIT Technology Review által iddézett tanulmány szerint a 100 mbps sebességet biztosító, űrbeli internetes útválasztóként működő Starlink-holdakkal a navigáció pontossága a 70 centiméter körüli tartományba javulna, mivel a GPS átvitel korlátozottságával szemben itt nagyságrendekkel több friss információ továbbítására lenne lehetőség. Mivel a jelek erőssége és irányítottsága is sokkal magasabb, elméletben a zavarásuk is sokkal nehezebb feladat, az aktuális számítások szerint pedig a Föld felszínének 99,8 százalékát lehetne lefedni a Starlink rendszer teljes kapacitásának mindössze 1 százalékos lekötésével.

A SpaceX űrinternetes szolgáltatásához kapcsolódó hír, hogy a cég alapító vezérigazgatója, Elon Musk ugyancsak hétfőn belengette a vállalat tőzsdére vitelét. A szokásos Twitter-üzenetben Musk valószínűnek nevezte, hogy a SpaceX néhány éven belül nyélbe üti majd az elsődleges részvénykibocsátást, aminek feltétele a társaság bevételnövekedésének stabil pályára állítása. Ez nyilván erősen függ a Starlink rendszer sikerétől is, ami a kritikusok szerint korántsem egyértelmű a szabályozásban felmerülő akadályok vagy a megakonstelláció negítív környezeti hatásai miatt, de az amerikai hadsereggel kötött esetleges megállapodás rendesen aládúcolhatja az üzletet.