Pár napja működésképtelenné váltak a Twitter API-jára épülő legnépszerűbb külsős alkalmazások. Az üggyel kapcsolatban a cég sem a sajtó, sem az érintettek felé nem hajlandó kommunikálni.

Európai idő szerint péntek hajnalban kezdtek szállingózni a felhasználói panaszok arról, hogy leállt egy sor, évek óta rendben működő, Twitterhez kapcsolódó harmadik fél által fejlesztett és üzemeltetett szolgáltatás. Az érintettek között volt például a Tweetbot, a Twitterific, illetve a Fenix androidos verziója.

A Twitter alkalmazásprogramozási felületére, röviden API-jára épülő, a közösségi hálózat tartalmait eltérő formában feldolgozó programok készítői egyöntetűen értetlenül álltak a történtek előtt, és egy ideig legtöbben abban reménykedtek, hogy csak valamiféle időleges technikai baki történt a szebb napokat is látott platformnál (ilyesmire legutóbb pár napja volt példa). Ezt azért is gondolhatták így, mivel a Twitter előzetesen egyikőjüket sem tájékoztatatta egy esetleges szándékos változtatásról, ami ilyen drasztikusan érintené a külső fejlesztésekre épülő szolgáltatásokat. 

Az órákból azonban napok lettek, a programok pedig továbbra sem akartak úgy funkcionálni, ahogy eddig tették. Mindeközben sem a sajtó, sem a "hidegre tett" szoftverek fejlesztői nem voltak képesek bármiféle érdemi információhoz jutni a vállalattól. (Utóbbi persze nem is csoda, hiszen a céget néhány hónapja átvevő Elon Musk az azonnali, általános és drasztikus mértékű leépítés során a kommunikációs részleget "kiemelt bánásmódban" részesítette.)

Kivételek, pletykák és partizánakciók

A történtek tisztázásában ugyan a Twitter semmit sem segített, ám különböző jelek és hírmorzsák alapján egyre inkább az tűnt valószínűleg, hogy a platform szántszándékkal vágta rá az ajtót az adatfolyamára támaszkodó népszerű külső alkalmazásokra. Egy ilyen jel volt az például, hogy az API bizonyos programok esetében továbbra is működőképes maradt, de az üdítő kivételek között szinte kizárólag kisebb felhasználói bázissal bíró, és így kevésbé jelentős megoldások voltak.

Aztán a The Information belső kommunikációs anyagokra hivatkozva már arról cikkezett, hogy minden kétséget kizárólag szándékos változtatás áll a háttérben. A lap mindezt egy twitteres szoftvermérnök üzenetére hivatkozva állította. Hétfőre fordulva pedig olyan pletykák indultak el, miszerint a vállalat arra készül, hogy hivatalosan tájékoztatja a leállásban érintett fejlesztőket.

Utóbbira ugyanakkor még a cikk írásának pillanatában sem került sor, miközben az érintettek különböző barkácsmegoldásokkal igyekeznek válaszokat és megoldásokat találni a problémára. A Tweetbotnál például új APi-kulcsok bevetésével vasárnapra sikerült részleges funkcionalitással életet lehelni az alkalmazásba, ám az rövid idő után újra működésképtelenné vált. A Tweetbot egyik vezetője szerint mindez csak megerősíti azt a vélekedést, miszerint tudatos és célzott kizárási akció zajlik éppen.

Csak a pénz beszél

És hogy mindez miért történik? Bár a társaság, vagy az azt birtokló, más ügyekben sokkal dinamikusabban kommunikáló Elon Musk ezt eddig ne kötötte senki orrára, vélehetően minden a pénzről szól. A Twitter gyenge bevételtermelő képességére rendszeresen panaszkodó Musk sokkal többet szeretne kisajtolni a platformból. A most lekapcsolt külső megoldásokkal az lehetett a főnök gondja, hogy azok jellemzően nem futtatnak le ugyananyi reklámot, mint maga a Twitter appja, így a cég potenciális bevételtől esik el.

A találgatások között szerepel az is, hogy a továbbiakban esetleg csak az ősszel kapkodva bevezetett, majd némi újragondolás után decemberben ismért debütált Blue szolgáltatásra előfizetőknek tenné lehetővé a Twitter, hogy az API-jára épülő külső megoldásokat vegyenek igénybe.

Közösség & HR

Vért, verítéket és könnyeket ígér az év

A Gartner szerint a tavalyi súlyos mínuszok után túl sok jó idén sem vár a személyi infokommunikációs piac legfontosabb termékeire.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.

a melléklet támogatója a Yettel

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.