Világszerte egyre több országban teszik lehetővé a hatóságok számára, hogy a koronavírus-járványban a különleges helyzetre való tekintettel olyan mobilkommunikációs adatokhoz férhessenek hozzá, amelyek normál esetben a felhasználók személyiségi jogainak védelmében el lennének zárva előlük. Legutóbb éppen Szlovákiában hagytak jóvá olyan törvénymódosítást, amely a veszélyhelyzetben a Közegészségügyi Hivatalnak engedi meg a mobilszolgáltatóktól származó adatok – elvileg – anonimizált felhasználását. Ez az üzenetek tartalmába éppen nem jelent betekintést, de a helyadatok keletkezési idejét tekintve így is olyan információra vonatkozik, amelyek eddig telekommunikációs titoknak számítottak.

Eggyel odébb, Lengyelországban a kormányzat egy alkalmazást tett elérhetővé, amit a külföldről hazaérkezőknek kell használniuk a kötelező kéthetes karantén alatt, hogy igazolják, tényleg nem hagyták el a lakóhelyüket. A program alternatívája a véletlenszerű időközökben végrehajtott rendőrségi ellenőrzés, ami az applikáción keresztül rendszeresen küldött szelfi fotókkal váltható ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már korábban jelezte, hogya telefonok követése kulcsfontosságú lehet a járvány hatásainak mérséklésében. Szingapúrban például a házi karanténban kötelező volt engedélyezni a mobilos helymeghatározást, és lekattintani az SMS-ben érkező linkeket, amelyeken keresztül továbbították aktuális lokációjukat.

Európában a GDPR ernyője alatt mindenhol olyan aggregált adattömeggel dolgoznak, amely nagyrészt anonimizált adatokat tartalmaz. A Vodafone, a Deutsche Telekom, a Telenor, az Orange és több másik szolgáltató éppen szerdán jelentette be, hogy a fertőzések követéséhez lokációs adatokat oszt majd meg az Európai Bizottsággal, de ez csak a fertőzések csoportos, statisztikai jellegű elemzését teszi lehetővé. Más szabályozások hatálya alatt azonban más a helyzet: a hírek szerint az Egyesült Államokban a Facebook és más digitális platformok bevonásával éppen arról egyeztetnek, hogy a hatóságok milyen módon férhetnek majd hozzá a felhasználók követése (tracking) során begyűjtött adatokhoz, Izraelben a cellainformációk alapján követik nyomon a fertőzöttek mozgását, és Kínában vagy Tajvanon is a telefonok segítségével oldották meg az ellenőrzést.

Az állami jogosítványokat nem fogják egy az egyben visszavonni

A leginkább intruzív megoldást Dél-Koreában vezették be, ahol a kormány nem csak elkészített egy térképet a felhasználók saját cellainformációinak megjelenítésére, de ezt publikusan elérhetővé is tette, így mindenki ellenőrizheti, hogy pontosan milyen kitettséget jelent egy adott helyszín vagy személy megközelítése. Nem kell magyarázni, hogy az ilyen intézkedések nagyon hatékonyak a járvány elleni küzdelemben, de az is nyilvánvaló, hogy akár néhány hónapja is elképzelhetetlen lett volna a személyes adatok védelmének ilyen tempójú és mélységű félresöprése. Mivel a vírus nem vár senkire, az intézkedések bevezetését nem előzi meg érdemi vita az elfogadható mértékről, másfelől viszont a durva beavatkozások hatékonynak bizonyulnak az egészségügyi vészhelyzetben.

A viták alapja természetesen az az aggodalom, hogy a központi hatalom sokfelé a személyiségi jogok hosszabb távú megnyirbálására használja az állampolgárok biztonságérzetének megrendülését. Erre példa lehet akár Irán, ahol a hírek szerint nagyon csúnyán elbaltázták a járvány kezelését, utóbb pedig egy olyan mobil alkalmazást adtak ki, amely formálisan a fertőzések diagnosztizálását segíti, valójában azonban a felhasználók nyomon követését teszi lehetővé a hatóságok számára. Innentől az sem meglepő, ha a jogvédők azon aggódnak, hogy a különleges megoldások és intézkedések később sem, vagy csak részben tűnnek majd el, és a mostani veszélyhelyzet összességében közelebb lök valamilyen digitális disztópiához.

Erre jó példa, ahogy a 9/11-es merényleteket követő Patriot Act törvény is korábban nem látott jogosítványokkal ruházta fel az amerikai hatóságokat, de a mostani változás annál is jóval meredekebb lenne. Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a személyes szabadságok megkurtítása elleni tiltakozásnak csak az adna megfelelő alapot, ha ezzel párhuzamosan mindenki képes lenne tartani magát az ettől független járványügyi intézkedésekhez, csökkentve a koronavírus amúgy is nagyon erős társadalmi hatásait, és békeidőben is tudatosabban viselkedne, kordában tartva a technológiai cégek ipari méretű adatgyűjtési és megfigyelési gyakorlatait.