Jokohama ipari negyedének egyik raktárépületében rejtőzik Archax, a 4,5 méter magas és 3,5 tonnás robot. Valójában nem robot, mert ember vezérli, de ettől még megjelenése félelmetes. Ha valaki ilyen gépszörnnyel akarná riogatni a szomszédait, megteheti: a gyártó, a Tsubame Industries potom hárommillió dollárért árulja – de nem árt sietni, mert mindössze ötöt terveznek gyártani belőle.

A gép a nevét az egyik legősibb madárról, az archaeopteryxről kapta, de kinézetében nem sokban emlékeztet névadójára. Leginkább egy a 70-es évek végén indult japán anime sci-fi rajzfilmsorozat, a Mobile Suit Gundam transzformerfigurájára (abban a szubkultúrában: mecha), az RX-78-2 Gundamra hajaz. Egyelőre csak a sajtónak mutatták be, az első nyilvános fellépésére Tokióban kerül sor október 26. és november 5. között a Japan Mobility Show-n.

A gép pilótafülkéje teljesen zárt, irányítója csak a külső kamerák képét látja a fülke falán elhelyezett monitorokon, és egy botkormánnyal bírja cselekvésre a négy kerék segítségével mozgó gépmostrumot. A helyváltoztatáson kívül lényegében a két kart és a kezeket lehet irányítani. Archax két üzemmódban működhet: álló helyzetben robotként használható, de ha jármű üzemmódban használjuk, akár 10 km/óra sebességgel is képes helyet változtatni.

Ikonikus japán játék – szupergazdagoknak

Építője, a Tsubame Industries fiatalos csapat. A cégvezető, Josida Rjo (vagy angol átírásban: Ryo Yoshida) mindössze 25 éves. Munkatársaival (akik valószínűleg szintén animerajongók) olyan a robotot szeretett volna építeni, ami mindent megtestesít, amiben Japán erős: az animációt, a játékokat, a robottechnológiát és az autófejlesztést – valami olyasmit, amiről mindenkinek azonnal beugrik: ez Japán. A videó alapján önnek is ez ugrik be?
 

Mint az egy angol nyelvű japán lap beszámolójából kiderült, a cégvezető tapasztalt szakemberekkel vette körül magát. A Tsubame Industries technológiai igazgatója például húsz évet húzott le egy olyan cégnél, amely építőipari berendezéseket fejlesztett és gyártott. Ott olyan gép fejlesztésén is dolgozott, aminek a szerszám része úgy mozgott, mint egy-egy emberi kar.

A robot vázát egy nehézgépeket gyártó vállalat készíti, a borítás pedig ugyanolyan szálerősítésű műanyagból készül, amit az F1-es autókhoz is használnak. Érzékelhetően az is nyomot hagyott az Archaxon, hogy a fiatal cégvezető az egyetemen robotkézzel kapcsolatos technológiákkal foglalkozott, és előző cége kézprotéziseket gyártott.

A monstrum most nem több drága és súlyos játéknál. Josida minimálprogramja, hogy legalább öt Archaxot épít, és eladja őket vastagabb pénztárcájú robotrajongóknak. De reméli, hogy a konstrukciót később értelmes feladatokra is fel lehet használni, például katasztrófaelhárításban vagy akár az űriparban.