Nemzetbiztonsági szempontból kiemelt terület lett a csipgyártás, ezért nemzetközi ipartámogatási szabályokat is felülírna egy új japán törvényjavaslat.

Ahogy azt láttuk, ma már az autóipart is megfektethetik a csipgyártók nehézségei. Bár a japán ipar sokáig kitartott, a Toyota például az ellátásilánc-menedzsmentjének az átszervezésével ideig-óráig el tudta odázni a bajt, ősszel már ugyanúgy gyártási nehézségekkel küzdött, mint a legtöbb konkurense.

A japán kormány odáig jutott, hogy olyan módon akarja serkenteni a csipgyártást, amely némileg ellenmond a nemzetközi ipartámogatási szabályoknak. Az új jogi keretek már a TMSC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.) Japánban építendő új gyárára is vonatkoznának, írta a Nikkei.

Ha nemzetbiztonsági kérdés, úgy is kell szabályozni

A japán kormány ezzel csupán igazodik ahhoz a nemzetközi trendhez, hogy az országok egyre inkább nemzetbiztonsági kérdésként tekintenek a csipellátás biztosítására. (Ez az Európai Unióra épp úgy igaz, ahogy az USA-ra.)

A félvezetőgyár építése azonban drága, és ha gyorsan kell, akkor még drágább. Ezért látja szükségét a japán kormány egy új szabályozási keretnek. A terv szerint decemberben szavaz a japán parlament arról az új törvényről, amely némileg átírja az új létesítmények építésének támogatására vonatkozó szabályokat.

A tokiói kormány nem először nyúlna ilyen eszközökhöz. Az 5G-s fejlesztésekre is egyedi szabályokat vezettek be, és ugyanilyen kiemelt területté tennék most a félvezetőgyártását. Először is már a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó pótköltségvetésbe beletennének több milliárd dollárnyi összeget egy támogatási alap létrehozására.

A támogatást elnyerő, minősített gyáraknak azonban cserébe elég súlyos feltételeket kell vállalniuk. Megnyitásuk után folyamatosan fenn kell tartani a termelést, és folyamatos technológiai és egyéb beruházási kötelezettségük is lesz. Emellett hiány esetén utasíthatók lennének a termelés volumenének a növelésére. Az üzemeknek az általuk alkalmazott technológiák kiszivárgásának megakadályozására is szigorúbb intézkedéseket kellene hozniuk.

A WTO-val még lehetnek viták

A Nikkei szerint szinte biztosra vehető, hogy a törvény első kedvezményezettje a TSMC lesz. A tajvani gyártó októberben jelentette be a fentebb már említett japán gyártóüzemét, melynek építését jövőre el is kezdik. A tömegtermelés 2024 folyamán indul 22 nm és 28 nm közötti technológiával. A fő profil az okostelefonokba, autókba és a háztartási gépekbe szánt csipek lesznek.

A gyár felépítése a hírek szerint közel 9 milliárd dollárba kerül majd, de Kisida Fumio, aki október elején lett Japán miniszterelnöke, már bejelentette, hogy kormánya akár a költségek felét is hajlandó állni. A jövőben más, nagyobb léptékű fejlesztésekbe vágó csipgyártók is jogosultak lehetnek költségvetési támogatásra.

A Kisida-kormány tervezte szabályozás komoly vitákat indíthat a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). A szervezetnél automatikusan jogtalannak, tehát azonnal megszüntetendőnek (a WTO közlekedési lámpáktól kölcsönzött terminológiája szerint "red box" besorolásúnak) tekintenek minden olyan állami támogatást, amely ösztönzi az exportot, miközben a támogatás feltételéül hazai alkatrészek és anyagok felhasználását írja elő. A Nikkei szerint a TSMC-támogatásnál ennyire nem súlyos a helyzet. Legfeljebb az állami támogatások második kategóriába, az ún. "amber box"-ba sorolható, amit eseti alapon kell elbírálni.

Piaci hírek

Küszöbön a fiatalok online jelenlétének EU-s korlátozása

A témában készült szakértői jelentés kapcsán az Európai Bizottság elnöke szükségesen bevezetendő korlátozásokról beszélt, amelyek jogszabályokba foglalása szeptemberben kezdődhet meg.
 
Előrelátó tervezés és meghatározott menetrend segíti az incidensek minél gyorsabb elhárítását. Ehhez azonban sok feladatot és felelősséget kell tisztázni – még jóval azelőtt, hogy bekövetkezik a baj.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.