Nemzetközi szinten is népszerűsíteni próbálják azt a kezdeményezést, amelynek keretei között Horvátországban drónok segítségével, a levegőből próbálják újratelepíteni az erdőtüzekben megsérült, nehezen megközelíthető erdőségeket. A projektet irányító Magic Forest nevű cég módszere nem egészen újkeletű, de a horvátországi vállalkozás a magvakat a máshol látottaknál nagyobb, golflabda méretű "bombák" formájában szórja szét, azokból pedig különféle összetevők szabadulnak fel, hogy kedvező mikrokörnyezetet alakítsanak ki a növények gyökerezéséhez.
A tartályokba, illetve a humuszgolyókba a makkok mellett homokot, füvet, agyagot, sőt csilit is tesznek. Ez utóbbi azért fontos, mert megakadályozza, hogy a vadon élő állatok – a tölgy esetében például a vaddisznórak – azon nyomban megegyék a frissen elszórt, csíraképes magokat. Ahogy a beszámolókból kiderül, Horvátországban a nyári erdőtüzek gyakran törnek ki gyalogosan csak kevéssé elérhető területeken, így kézenfekvő dolog a levegőből próbálkozni a fásítással.
A Reuters múlt heti riportja éppen az ország déli részén, Promina községben zajló munkát mutatta be. A hírügynökség a település polgármesterét idézi, aki elmondta, hogy azért választották az innovatív módszert, mert rengeteg erdőtűz volt a környéken, és azok után az alacsony bokrokon kívül nemigen nőtt más az elpusztult erdők helyén. Magán az erősítést célzó vállalkozáson már több mint két éve dolgoznak, és a tesztek során a kiszórt magok állítólag több mint 40 százalékban gyökeresedtek meg.
A technológia már megvan hozzá
A drónrepüléseket irányító szakember szerint nyolc óra alatt, négy-öt drón használatával körülbelül 10 hektárt képesek lefedni. A végső elképzelés az lenne, hogy minden területet az ott őshonos fákkal telepítsenek újra, és bár a projektben eddig csak különféle tölgyfajták termését használták fel, a Magic Forest eljárása bármilyen más fával is működhet. Olyannyira, hogy a társaság Ukrajnában, Boszniában, Montenegróban, Ausztriában és Kaliforniában is tárgyal a technológia jövőre esedékes bevezetéséről.
A horvátországi fejlesztők emellett abban az európai uniós kezdeményezésében is részt akarnak venni, amelyik 2030-ig nem kevesebb mint 3 milliárd fát telepítését segítené elő az éghajlatváltozás hatásainak és a biodiverzitás csökkenésének leküzdésére. Horvátország teljes területét egyébként majdnem fele részben borítják erdők, de a kormány célja az, hogy a szóban forgó 2030-as határidővel átlépjék majd az 50 százalékot.
A drónok az utóbbi években többször is felbukkantak a nagyobb földterületek fásításában: már három éve is beszámoltunk például a CO2 Revolution nevű spanyol vállalkozás szolgáltatásáról. Ennek keretei között szintén biológiailag lebomló kapszulákkal szórják meg a kiszemelt területeket, amelyek a csíráztatott magok mellett tápanyagot, vizet és rovarirtó szereket is tartalmaznak. Ahogy akkor is írtuk, az ilyen programok előtt nem feltétlenül technológiai jellegű akadályok állnak: már a drónok működésének is mindenhol összhangban kell lennie a helyi szabályozással, de azokat a szereplőket sem feltétlenül kötelezik egyértelmű és arányos kompenzációra, amelyek az eredet növényzet pusztulásáért közvetlenül felelőssé tehetők.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak