Magyar CIO-k és IT-szakemberek kérdeznek egymástól. A kiinduló téma a koronavírus okozta helyzet kezelése volt, de azóta a kérdések és a válaszok is túlléptek a járványhelyzeten. (A korábbi kérdéseket és válaszokat itt gyűjtöttük össze.)
Benczúr András, az MI Nemzeti Labor szakmai vezetője és Érdi-Krausz Gábor, a labor projektkoordinátora tette fel a kérdést Gazdag Ferencnek, az MVM Csoport Digitalizációs Transzformációs központ vezetőjének és Szoboszlai Beátának, az MVM vezető közgazdászának:
Megváltoztatja-e és mennyiben a digitalizáció, a mesterséges intelligencia az egyik legkonzervatívabb iparágat, az energetikát?
Ahogy a sorozat egy korábbi részében olvasható volt Ábrahám Pétertől, a Bonafarm CIO-jától, a COVID jelentősen felgyorsította a digitális transzformációt a vállalatban. Ez a kijelentés az MVM Csoportra is igaz. Már a járvány előtt elindultunk a digitális transzformáció útján mind az egyes üzletágaknál a tevékenységük esetében releváns, a digitalizáció adta lehetőségeket felhasználó alkalmazásokkal, fejlesztésekkel, mind pedig ezek csoportszintű, holisztikus megközelítésével, támogató megoldásaival. A veszélyhelyzet azonban erősen felgyorsította a folyamatot. Egyre nagyobb lépésekben újítjuk meg digitális eszközeinket, melyek segítségével munkatársaink képesek távoli munkavégzésre, ügyfeleink pedig sokkal hatékonyabban és – ami jelen helyzetben külön hangsúlyozandó – biztonságosabban végezhetik közműügyeik intézését. Internetes felületeinken (mind weboldalainkon, mind mobilalkalmazásainkon) folyamatosan új megoldások jelennek meg, amelyek segítségével ügyfeleink otthonról, kényelmesen intézhetik mérőállás-bejelentésüket (akár fényképpel), számlákat fizethetnek be, vagy szerződésmódosításokat indíthatnak. Emellett videós ügyfélszolgálati rendszer kialakításán is dolgozunk, hogy tovább könnyítsük fogyasztóink számára a távoli ügyintézést.
A közműinfrastruktúra – áram- és gázhálózat – üzemeltetésében mind az ellátásbiztonság érdekében, mind pedig a "veszélyes üzem" jellegből fakadóan egyértelműen a maximális biztonságra törekszünk, amit egyre több digitális megoldás tud támogatni. Számos megoldást például a villamosenergiarendszer-irányítás – a nagyfeszültségű, 220 kV és feletti hálózatok – területén már régóta használunk, de ezeknek a digitális támogatási megoldásoknak az alkalmazása a kisebb, 10–110 kV feszültségszintekre és nagyságrendekkel nagyobb számosságú eszközre, valamint a hosszabb hálózatra nagyrészt még előttünk áll.
Emellett maga a villamosenergia-rendszer, az energiamix, a szereplők lehetőségei is drasztikusan megváltoztak az utóbbi időben, illetve dinamikusan változnak még most is, így már korántsem neveznénk a "legkonzervatívabb" iparágnak, mint ahogy az a kérdésben szerepel. A megújuló energiatermelés által támasztott kihívásoknak csak egy pontosabb, digitalizált folyamatokkal, szenzorokkal, a teljesítményáramlás-számításokat jól végző korszerű üzemirányítási szoftverrel lehet megfelelni. Az ellátásbiztonsági igényeknek való megfelelés és a hálózati paraméterek betartása már messze meghaladja a munkavállalók kapacitását, így egyre nagyobb mértékben nyernek teret az informatika által megtámogatott beavatkozások.
Korszerű és előremutató, öntanuló algoritmusokat is alkalmazó fejlesztések vannak folyamatban az előrejelzésekhez is. Mivel a villamos energia tárolása – hazánk földrajzi adottságait is figyelembe véve – még nem versenyképes, így a rendszerben minden egyes időpillanatban meg kell teremteni a termelés és a fogyasztás egyensúlyát ahhoz, hogy a minőségi paramétereken belül maradjunk. A több mint 100 éves villamosenergia-rendszerben jelentős tapasztalat halmozódott fel, de az iparág különféle számítási modelljeinek alkalmazkodniuk kell a jelenlegi gyors átalakuláshoz, mindenekelőtt a klímaváltozás okozta környezeti, a megújuló energiaforrások miatt bekövetkező termelői, valamint a energiafogyasztásban tapasztalható változásokhoz, amire a gépi tanulás, a mesterséges intelligencia használata jelenti a megoldást.
A hálózatüzemeltetés kapcsán folyamatban van a digitális diagnosztika és munkairányítási rendszer bevezetése. A kiterjesztett valóság (augmented reality) projekt keretében föld alatti hálózataink (gáz- és villamos kábel hálózatok) nyomvonalait szerelői tableteken jelenítjük meg. Ez mind a hálózat bejárásakor, mind havária helyzetek elhárításakor hasznos információval szolgál a terepen dolgozóknak. A rendszer alkalmas a teljes közműhálózat megjelenítésére. Hosszabb távú és rendkívül összetett, koncepcionális gondolkodást igénylő téma az elosztói rugalmasság képességének kiépítése, amely nemcsak a termelőket, hanem a fogyasztó oldalt is bevonja a hálózat egyensúlyához szükséges szabályozásba.
A fentebb említett műszaki tevékenységek mellett kereskedelmi területen is egyre nagyobb teret hódít a digitalizáció, és azon belül akár a mesterséges intelligencia. A közműszolgáltatásban is egyre több információval rendelkezünk ügyfeleinkről, pontosabb és akár értéknövelt megoldásokkal kiegészített közműszolgáltatásokat tudunk nyújtani számukra, akár energiahatékonyságot ösztönző és környezetvédelmi ötletekkel, tippekkel együtt. Nemsokára piacra lépünk digitális otthonhoz, digitális épülethez köthető megoldásainkkal, amelyek a jelenlegi okosotthon-irányokat ötvözik a rugalmas és költséghatékony villamosenergetikai szolgáltatással a lakossági ügyfelek lakásaitól az üzleti ügyfeleink kezelésében lévő nagyobb irodákig, gazdasági épületekig.
Még rengeteg lehetőség áll előttünk, amivel a digitalizáció eszközrendszere hozzá tud járulni az energiaszektor tevékenységeihez, egyrészt az ellátásbiztonságot fenntartva, másrészt új üzleti lehetőségeket kinyitva, és nem utolsósorban a hatékonyságot javítva. Az iparágban zajló folyamatok alapján a kérdésben felmerült "konzervatív" jelző egyre kevésbé állja meg tehát a helyét, az energiaszektor egyre inkább egy nagyon dinamikus, a digitális transzformáció területén élen járó szektorrá válik.
Gazdag Ferenc a Continental Automotive IT-igazgatójának, Péczeli Viktornak tette fel a kérdését:
Hogyan járul hozzá a gyártás hatékonyságához a digitális transzformáció és az MI használata?
Az alábbi linken a sorozatban megjelent korábbi kérdéseket és válaszokat gyűjtöttük egybe.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak