Felmérte a Századvég Konjunktúrakutató a hazai feldolgozóipar digitalizációs szintjét. A kép meglehetősen lesújtó: a vizsgált vállalkozások általános ipari digitalizációs és ipar 4.0-érettsége messze elmarad a kívánatostól. A kutatásba bevont cégek közel fele (47 százalék) semmilyen ipar 4.0 megoldást nem használ a mindennapi működése során. Azok a szervezetek, amelyek viszont igen, jellemzően szigetszerűen, csak a termelési/gyártási folyamat egy-egy mozzanatánál alkalmazzák. Ráadásul nem egyszer ezeket a megoldásokat csak kényszerből, valamilyen külső elvárás, pl. megrendelői igény miatt vezetik be.

Az is tanulságos, hogy milyen ipar 4.0 technológiákhoz nyúlnak a magyar vállalatok. A legtöbben (a megkérdezettek 30 százaléka) termelés-/gyártásirányítási rendszereket használnak, IoT-megoldásokat negyedük telepített, és közel ennyien (24 százalék) álltak át prediktív termelés-/gyártástervezési és készletgazdálkodási eszközökre.

Aki bevezette, pozitívan jött ki

Érdekes, hogy a vállalkozások döntéshozói hogyan indokolják ezeket a beruházásokat. Abszolút elsőbbséget évez a termelésoptimalizálás, amit közel hasonló súllyal követ a versenyképesség megtartása/erősítése és a költséghatékonyság javítása.

A válaszok egyértelműen megerősítették azt a nemzetközi felmérések igazolta tapasztalatot, hogy az ipar 4.0 technológiák alkalmazása pozitívan hat a vállalkozások hatékonyságára és versenyképességére, és azonos foglalkoztatási szint mellett is emeli hozzáadottérték-termelő és exportképességüket. Az ipar 4.0-t használó cégek 79 százaléka számolt be termelékenysége növekedéséről, 68 százalékuknál javult a gyártott termékek minősége, 62 százalékuknál a mennyisége is. Szintén 62 százalékuk csökkentette a gyártási hulladékot és a selejtarányt, 59 százalékuk szerint javult a gyártósoraik biztonsága, megbízhatósága.

Közvetve kiderült az is, hogy sok helyen technológiával igyekeznek pótolni a képzett munkaerő hiányát: az ipar 4.0 megoldásokra átálló szervezetek mindössze 2 százalékánál voltak leépítések a bevezetés után.

Kell hozzá pénz és tudás is

E megoldások bevezetéséhez a kreativitás, problémamegoldás (69 százalék), az együttműködési készség és csapatmunka (68,7 százalék), a magas szintű szakmai ismeretek (61,9 százalék), továbbá az analitikus készségek, illetve a stratégiai gondolkodás (58,7 százalék) is a fontos kompetenciák közé tartoznak.

A nyitottság, a szándék általánosan meg is van a magyar vállalkozásokban, hogy digitalizálják a termelésüket. A kutatásban részt vevők háromnegyede tervezi a következő 3-5 évben ipar 4.0 technológiák bevezetését, alaptevékenységének vagy a támogató területeknek a digitális fejlesztését, többek között új pályázati támogatásokból. Komplex digitalizációs projektben (mind a gyártási folyamatot közvetlenül, mind a támogató tevékenységeket ipar 4.0 irányába fejlesztené) azonban csak harmaduk gondolkodik. A legtöben azzal is tisztában vannak, hogy a pénz nem minden: szükség van speciális műszaki, technológiai ismeretekre (88 százalék), alapszintű digitális készségekre (89 százalék) és informatikai szaktudásra is (69 százalék).

Ami a pályázati forrásokat illeti: a többség akkor venne részt egy új pályázaton, ha alacsonyak lennének az adminisztrációs terhek (76 százalék), a konstrukció vissza nem térítendő támogatásokat biztosítana (szintén 76 százalék), illetve a technológiai fejlesztések mellett a munkavállalók képzésére (70 százalék) és fejlesztési, technológiai tanácsadásra (66 százalék) is kiterjednének a támogatások.

A kutatáshoz több mint 300 vállalatot kérdeztek meg, 200-at véletlenszerűen választottak ki, amelyhez 110 hasonló paraméterű céget választottak a Modern Vállalkozások Program által kezelt vállalati adatbázisból. A kutatást mélyinterjúk is kiegészítették. A teljes elemzés itt érhető el.