Elsőként szondázta digitális stratégiájukról a vállalati döntéshozókat a Spark Institute at IBS. A budapesti székhelyű nemzetközi vezetőképző intézet a kutatásba 117 magyarországi cégvezetőt vont be, zömében közép- és nagyvállalatoktól, de a megkérdezettek között vannak startupokat irányítók is. Noha többségük ma még nem jön lázba a digitalizáció említésétől, jó jel, hogy a digitális eszközök használatát már mindenki fontosnak tartja, 91 százalékuk pedig jelentős üzleti potenciált is lát bennük.

Informatikai kérdés, vagy szemléletmód?

A felmérés elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze, hol tartanak a magyarországi vállalatok a digitális átalakulásban. Nincs egységesen kialakult kép a fejekben: a vállalatvezetők 30-30 százaléka, technológiai-informatikai kérdésként, vagy újszerű szemléletmódként értelmezi a folyamatot. A megkérdezettek negyede számára a fogalom egyenlő a digitális kultúraépítéssel, minden hatodik résztvevő pedig egyelőre módszertanként tekinti rá.

A hasznát is ki-ki a maga szempontja szerint értékeli, a többség bevétel-növekedést, vagy legalább költségcsökkentést vár tőle, harmaduk új szolgáltatások vagy termékek bevezetéséhez látja a digitalizáció eredményét, a többiek pedig új piacokat hódítanának meg az alkalmazása révén.

A magyar vezetők nem vitatják a digitalizáció fontosságát, de egyelőre még nem tudatosan terveznek vele, a felmérés szerint csupán az 54 százalékuknak van digitális stratégiája. Nagy viszont az egyetértés abban, hogy az a cég, amelyik előbb, vagy utóbb nem fektet digitális fejlesztésbe, nagy eséllyel elbukik. A meghatározó többség azt is nagyon fontosnak látja, hogy ma egy cég a digitális eszközöket, megoldásokat, szemléletmódot használjon.

Más tudásra, más képességekre lesz szükség

Ebbéli hozzáállásukat a cégen belülről érkező nyomás is erősíti, amely arra ösztönöz, hogy a vállalat működését technológiai eszközök igénybe vételével alakítsák át. Mindezek ellenére a megkérdezettek közel a negyede egy éven belül nem akar foglalkozni a digitális stratégia megalkotásával.

Háromnegyedük ugyanakkor felkészültnek vallja magát a digitalizáció hatására létrejövő változásokra és nem tart a kihívásoktól. Kétharmaduk úgy gondolja, hogy a digitális átalakulás jelentősen kihat a munkafolyamatokra. Megváltozik a munkavégzéshez szükséges tudás jellege is, ezért ugyanannyi, de más képességű emberekre lesz szüksége a jövő vállalkozásainak. A vállalatvezetők saját pozíciójukat sem féltik a digitalizációtól, sőt 73 százalékuk egyenesen úgy véli, annak hatására több szakmai lehetőség közül válogathat majd.

Az intézet a felméréséből az is világosan kiderül, hogy a hazai cégek digitális transzformációjának három fő gátja van: a házon belüli szakértelem hiánya, félelem a megszokott útról való letérés miatt, ami lényegében egyenlő a kis kockázatvállalalási hajlandósággal, valamint a vállalati rugalmatlanság. A vizsgálatban résztvevők közül csak minden ötödik állította, hogy az átalakuláshoz már kellően magabiztos tudással rendelkezik. A cégvezetők 42 százaléka érzi úgy, hogy alapvetően tájékozott, de közel ennyien vannak, akik egyáltalán nem, vagy csak felszínes ismeretekkel rendelkezik a témában.

Digitalizációs célok

Pozitív fejlemény, hogy ma már lényegében minden hazai vállalat felismerte, szüksége van digitalizációs fejlesztésre. Tízből kilenc felelős pozícióban dolgozó alkalmazott tervezi, hogy egy éven belül képezi magát valamilyen, a digitalizációval kapcsolatos üzleti vagy technológiai témában. Szinte majd minden cégnél elindult valamilyen digitális transzformációs törekvés. Emellett azoknak a cégeknek a fele, amelyek eddig nem rendelkeztek digitális stratégiával, a következő egy évben tervezik annak kialakítását.

A kutatás felmérte azt is, hogy a vezetők önmagukban mit és hogyan fejlesztenének, hogy a digitalizációs tudással együtt javítani tudják a cégük teljesítményét. Ide sorolható az agilis módszertanok elsajátítása, a megnyerőbb kommunikációs képesség, a gyors, rugalmas, innovatív és kreatív gondolkodásmód, a kudarctűrés képessége és a piac mélyebb ismerete, valamint az ahhoz szükséges szaknyelvek megtanulása.

Uniós összevetésben is van még mit tennünk. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai Digital Economy and Society Index – DESI legutóbbi elemzése Magyarországot a 21. helyével a gyengén teljesítők klaszterébe sorolta Lengyelországgal, Horvátországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával egyetemben. A közép-kelet-európai régió "bezzegországa", Észtország viszont már ott van az első tízben, más fejlett nyugat-európai országok mellett. Szlovákia és Szlovénia pedig a legnagyobb ütemű fejlődést érte el az elmúlt egy évben.

Ránk nézve bíztató jel ugyanakkor, hogy egyre több cég használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet.