A napokban publikálta legfrissebb adatait a közép-kelet-európai vállalatok IT-költésének alakulásával kapcsolatban az IDC. Az amerikai piackutató ezúttal dinamikus beruházásokat vár a távközlési és a hagyományos közművállalatok körében.
A két ágazat együttes kiadásai, amelyek a digitalizáció felgyorsítását (is) célozzák a régióban, erőteljesen megközelítik a 12 milliárd dollárnak megfelelő nagyságrendet. Az említett szektoroktól a következő években folyamatosan élénk keresletre számíthatnak az informatikai cégek, mivel az IT-ra fordított keretük eddig soha nem látott ütemben, évi 5,3 százalékkal bővül, legalább 2021-ig.
A telekom szolgáltatókra és a közműcégekre a hardveripar biztosan építhet az előttünk álló néhány évben – állítják az IDC elemzői. A két ágazatban tevékenykedő régiós vállalkozások ugyanis mind jobban szembesülnek azzal a kihívással, hogyan tudnák minél előbb és gördülékenyebben implementálni működésükbe a legújabb technológiákat. Igaz, hogy mindezt a többségüknek egy meglehetősen bürokratizált rendszerben és pénzügyi korlátok között kell végrehajtaniuk.
Emiatt egyáltalán nem meglepő, hogy épp ez a két szektor áll a térségbeli digitális átalakulás élére a 2021-ig tartó időszakban, és azt követően is. Az informatikai jellegű szolgáltatások iránt a leginkább az állami szféra mutat hajlandóságot, de legalább ennyire építenek erre a már említett távközlési és közmű vállalkozások is.
A digitalizációhoz szükséges szoftverek iránt viszont főként az iparvállalatok mutatnak élénkebb érdeklődést, a piackutató szerint ezektől a cégektől érkezhet 2018-ban a legnagyobb arányú, a teljes piac harmadának megfelelő megrendelés a szoftverágazatnak.
A nagyvállalatok pénztárcája és költési hajlandósága is nagyobb
Eltérő a költési hajlandóság az üzleti szektor egyes vállalatméretei között is. Nem túl meglepő a megállapítás, ami szerint az informatika jövőre leginkább a nagyvállalatokra építkezhet: ezek a cégek adják majd a teljes IT-költés közel kétharmadát.
A közepes méretű vállalatoktól jöhet a megrendelések egyötöde, a kisvállalkozások költése adhatja várhatóan a teljes piac 13 százalékát, míg a mikrovállalkozások beruházásai a legszerényebbek, alig haladják meg az összes vállalati IT-fejlesztés 5 százalékát. A lakossági szegmens IT-kiadásai viszont a következő években enyhe mértékben, de csökkenni fognak.
A magyarországi cégeinek meghatározó része ugyanakkor még egyáltalán nem tekint prioritásként a digitális átalakulásra. Ez derül ki egy másik, ezzel kapcsolatos felmérésből, ahol a válaszadók egyharmada egyelőre nem számol ezzel a lehetőséggel.
A digitális átalakulási folyamatokban főleg a felhőben elérhető megoldásokat, a mobilt, a big data technológiákat és a közösségi médiát használják fel. Ezeknek is leginkább a szolgáltatás és felhő alapon elérhető funkcióját értékelik, míg a mobil technológiát az általa nyert versenyelőny, a big data megoldásokat pedig a javuló ügyfélkapcsolat miatt emelték ki.
Magyarország a felkapaszkodók között
Egyelőre nem fest túl jó képet Magyarországról a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai Digital Economy and Society Index – DESI legutóbbi elemzése sem. Az első tízben a fejlett nyugat-európai országok mellett ott van már a közép-kelet-európai régió „bezzeg országa”, Észtország.
A digitalizáció terén az elmúlt egy évben a legnagyobb fejlődést Szlovákia és Szlovénia érte el. Magyarországot a 21. helyével a gyengén teljesítők klaszterébe sorolja a DESI index, Lengyelországgal, Horvátországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával egyetemben.
Nálunk a legfőbb kihívás, hogy a hazai vállalkozások igen alacsony szinten használják az infokommunikációs eszközöket, és alig kapcsolódnak be az e-kereskedelembe. Bíztató jel ugyanakkor, hogy egyre több cég használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet. Nem mutat jó példát a vállalkozásoknak a kormányzati, önkormányzati szektor sem, uniós összehasonlításban ugyanis nem túl fejlettek a digitális közszolgáltatásaink, és nem sokat lépett előre az elektronikus kormányzás sem.
Így lehet sok önálló kiberbiztonsági eszközéből egy erősebbet csinálni
A kulcsszó a platform. Ha egy cég jó platformot választ, akkor az egyes eszközök előnyei nem kioltják, hanem erősítik egymást, és még az üzemeltetés is olcsóbb lesz.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak