A napokban publikálta legfrissebb adatait a közép-kelet-európai vállalatok IT-költésének alakulásával kapcsolatban az IDC. Az amerikai piackutató ezúttal dinamikus beruházásokat vár a távközlési és a hagyományos közművállalatok körében.

A két ágazat együttes kiadásai, amelyek a digitalizáció felgyorsítását (is) célozzák a régióban, erőteljesen megközelítik a 12 milliárd dollárnak megfelelő nagyságrendet. Az említett szektoroktól a következő években folyamatosan élénk keresletre számíthatnak az informatikai cégek, mivel az IT-ra fordított keretük eddig soha nem látott ütemben, évi 5,3 százalékkal bővül, legalább 2021-ig.

A telekom szolgáltatókra és a közműcégekre a hardveripar biztosan építhet az előttünk álló néhány évben – állítják az IDC elemzői. A két ágazatban tevékenykedő régiós vállalkozások ugyanis mind jobban szembesülnek azzal a kihívással, hogyan tudnák minél előbb és gördülékenyebben implementálni működésükbe a legújabb technológiákat. Igaz, hogy mindezt a többségüknek egy meglehetősen bürokratizált rendszerben és pénzügyi korlátok között kell végrehajtaniuk.

Emiatt egyáltalán nem meglepő, hogy épp ez a két szektor áll a térségbeli digitális átalakulás élére a 2021-ig tartó időszakban, és azt követően is. Az informatikai jellegű szolgáltatások iránt a leginkább az állami szféra mutat hajlandóságot, de legalább ennyire építenek erre a már említett távközlési és közmű vállalkozások is.

A digitalizációhoz szükséges szoftverek iránt viszont főként az iparvállalatok mutatnak élénkebb érdeklődést, a piackutató szerint ezektől a cégektől érkezhet 2018-ban a legnagyobb arányú, a teljes piac harmadának megfelelő megrendelés a szoftverágazatnak.

A nagyvállalatok pénztárcája és költési hajlandósága is nagyobb

Eltérő a költési hajlandóság az üzleti szektor egyes vállalatméretei között is. Nem túl meglepő a megállapítás, ami szerint az informatika jövőre leginkább a nagyvállalatokra építkezhet: ezek a cégek adják majd a teljes IT-költés közel kétharmadát.

A közepes méretű vállalatoktól jöhet a megrendelések egyötöde,  a kisvállalkozások költése adhatja várhatóan a teljes piac 13 százalékát, míg a mikrovállalkozások beruházásai a legszerényebbek, alig haladják meg az összes vállalati IT-fejlesztés 5 százalékát. A lakossági szegmens IT-kiadásai viszont a következő években enyhe mértékben, de csökkenni fognak.

A magyarországi cégeinek meghatározó része ugyanakkor még egyáltalán nem tekint prioritásként a digitális átalakulásra.  Ez derül ki egy másik, ezzel kapcsolatos felmérésből, ahol a válaszadók egyharmada egyelőre nem számol ezzel a lehetőséggel.

A digitális átalakulási folyamatokban főleg a felhőben elérhető megoldásokat, a mobilt, a big data technológiákat és a közösségi médiát használják fel. Ezeknek is leginkább a szolgáltatás és felhő alapon elérhető funkcióját értékelik, míg a mobil technológiát az általa nyert versenyelőny, a big data megoldásokat pedig a javuló ügyfélkapcsolat miatt emelték ki.

Magyarország a felkapaszkodók között

Egyelőre nem fest túl jó képet Magyarországról a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő európai Digital Economy and Society Index – DESI legutóbbi elemzése sem. Az első tízben a fejlett nyugat-európai országok mellett ott van már a közép-kelet-európai régió „bezzeg országa”, Észtország.

A digitalizáció terén az elmúlt egy évben a legnagyobb fejlődést Szlovákia és Szlovénia érte el. Magyarországot a 21. helyével a gyengén teljesítők klaszterébe sorolja a DESI index, Lengyelországgal, Horvátországgal, Olaszországgal, Görögországgal, Bulgáriával és Romániával egyetemben.

Nálunk a legfőbb kihívás, hogy a hazai vállalkozások igen alacsony szinten használják az infokommunikációs eszközöket, és alig kapcsolódnak be az e-kereskedelembe. Bíztató jel ugyanakkor, hogy egyre több cég használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet. Nem mutat jó példát a vállalkozásoknak a kormányzati, önkormányzati szektor sem, uniós összehasonlításban ugyanis nem túl fejlettek a digitális közszolgáltatásaink, és nem sokat lépett előre az elektronikus kormányzás sem.