Az AlphaBay Marketeten mindent be lehetett szerezni, ami illegális. Leginkább drogokat, de akár fegyvert is lehetett vásárolni, így meglehetősen nagy pénzek forogtak rajta. A hónap elején váratlanul elérhetetlenné vált az online piactér. Mivel az üzemeltetők nem reagáltak a megkeresésekre, sokan azt feltételezték, hogy leléptek a felhasználók pénzével. Erre utalt az is, hogy a leállást megelőzőn közel 1500 bitcoint (kb. 930-940 millió forint) vettek ki a piactér számláiról.

Három ország hatóságai léptek

A The Wall Street Journal szerint azonban az oldalra az Egyesült Államok, Kanada és Thaiföld hatóságai csaptak le. Az akció során letartóztattak Tahiföldön egy kanadai állampolgárt, bizonyos Alexandre Cazest. Cazest amerikai kérésre július 5-én tartóztatta le a thaiföldi rendőrség. A férfitől, aki programozóként dolgozott, és nyolc éve élt thai feleségével a délkelet-ázsiai országban, három házat és négy Lamborghinit foglaltak le. A 26 éves kanadai férfi azonban néhány nappal később öngyilkos lett a cellájában.

Cazes letartóztatásával egy időben a kanadai hatóságok az FBI-jal együttműködve Montrealban is razziáztak, bár ott állítólag nem tartóztattak le senkit.

A hatóságok már régóta figyelték a 2014-ben indított oldalt, amely a Silk Road bukása (üzemeltetőjét, Ross William Ulbrichtot 2015-ben első fokon életfogytiglanra ítélték) után az egyik legfontosabb online piactere lett a drog- és fegyverkereskedelemnek, de adatok és kibertámadásokra alkalmas eszközök is gazdát cseréltek az oldalon. Ahogy a Silk Roadon, az AlphaBayen is kizárólag visszanyomozhatatlan kriptovalutával fizettek az áruért.

Az üzlet jól mehetett, bár az AlphaBay forgalmát jobbára csak megbecsülni lehetett közvetett információkból. A Carnegie Mellon Egyetem egy online piacterekkel foglalkozó szakértője szerint a napi forgalom 600-800 ezer dollár lehetett. Az oldalt mintegy 100 ezren használhatták aktívan.

A Dark Web bankja?

A Bloomberg is foglalkozott a témával. A cikk szerint az oldal közel sem csak piactér volt, hanem egyfajta letéti banki szolgáltatást is nyújtott. Az oldal mindaddig a visszatartotta az áru ellenértékét, míg a vevő vissza nem igazolta a vásárolt termék megérkeztét. Ezért természetesen húzós jutalékot is felszámított, jellemzően a vételár 5-10 százalékát.

Ebből következően ahogy nőtt a piactér forgalma, úgy nőtt az a pénzmennyiség is, ami az oldalon állomásozott. A Bloomberg szerint ebbe a modellbe eleve kódolva van az ún. kilépési csalás, azaz a piactér üzemeltetői megvárják azt a pillanatot, amikor a legnagyobb összeg van az oldalon, és akkor leállítják. Valószínűleg ugyanez történt a Evolution nevű oldallal, amely a Silk Road felszámolása után futott be karriert, ám 2015-ben egyszerűen eltűnt a netről. Mivel az üzemeltetőknek sikerült megőrizniük anonimitásukat, így nem kellett tartani az ügyfeleiktől. Az ügyfelek meg amúgy sem nagyon fordulhattak a nyomozó hatóságokhoz, hiszen maguk is tilosban jártak.