A gyártás digitalizálása nem azt jelenti, hogy egyik pillanatról a másikra mindent megváltoztatunk irdatlan összegű beruházásokkal – derült ki a Continental ügyvezető igazgatójának, Keszte Róbertnek az előadásából az IVSZ DigitAll című konferenciáján. A digitális transzformációt nagyban űző multinacionális vállalat is hosszú évek alatt jutott el a digitalizáció magas szintjére. Ez jó hír azoknak a gyártóiparban tevékenykedő kkv-nak, melyek például forráshiány miatt félnek belevágni ilyen fejlesztésekbe.

Bár Keszte Róbert példáit az autóiparból hozta, azok többségéből bármilyen gyártóvállalat tanulhat. A Continental Automotive évi 40-50 milliárd euró körüli árbevételének ma már mindössze a negyede származik eredeti tevékenységéből, a gumiabroncs-gyártásból. A többi csúcstechnológiás autóipari eszközök fejlesztéséből és gyártásából származik. Ehhez például komoly szoftverfejlesztői hátteret is felépítettek. A globálisan 240 ezer alkalmazottat foglalkoztató cégben mintegy 15 ezer szoftverfejlesztő dolgozik. Ez nem véletlen, a közlekedési eszközök közül az autókba kerül a legtöbb szoftver, még akár egy fejlett utasszállító repülőgépben vagy egy vadászgépben is kevesebb  a szoftvertartalom (lásd a keretes szövegrészt).

A Continental tevékenysége annyira átalakult – mondta Keszte Róbert –, hogy a cég már a legnagyobb szoftvercégek közé tartozik. A változás a gyártási folyamatokat is érinti, ahol szintén meg kell történnie a digitális transzformációnak.

Az alapja hatvan éve létezik

A hagyományos gyártási folyamatok ma már nagy mértékben automatizáltak. Ez a valamikor hatven-hetven éve elindult folyamat határozza meg a gyártás hatékonyságnövelésének fő irányvonalát. A manuális gyártás csak azokon a területeken maradt meg, ahol az egyediség, az exkluzivitás adja a hozzáadott értéket, de a tömegtermelésben elenyésző a szerepe.

Az automatizálás teremti meg az alapot ahhoz, hogy a gyártási folyamatokról adatokat gyűjtsünk. Ezek az adatok segítenek abban, hogy gyors döntéseket lehessen hozni. Az adatgyűjtés  agyártásban ún. okosszenzorokkal történik, és az internetalapú technológiák teremtették meg a lehetőségét, hogy ezeket az adatokat össze lehessen gyűjteni.

A Continental éves szinten terabájt nagyságrendben gyűjt adatokat a gyártási folyamatairól. Ezeket elemezni kell. Elemzés nélkül ugyanis gyártáshatékonysági szempontból az adatgyűjtés veszteség, fölösleges pénzköltés, mondta Keszte. Az mindig a vállalatirányítás felelőssége, hogy az adatok elemzéséből tudás generálódjon. Az elemzésekből születnek a döntések, melyeket egy magas szint elérése esetén automatizálni is lehet. Azaz a legmagasabb szinten létre tudnak jönni autonóm döntésre képes gyártásirányítási rendszerek.

Ezeket a szinteket a gyártásban a MES rendszer (Manufacturing Execution Systems) fogja keretbe. A digitalizációhoz minden gyártóvállalatnak szüksége van MES-re. A MES nem újdonság, a gyártóvállalatok évtizedek óta alkalmazzák a folyamatok felügyeletére és optimalizálására. Adatokat is gyűjtött, mivel minden iparágban vannak erre vonatkozó törvényi előírások, az autóiparban például biztonsági okokból 15 évig kell megőrizni szinte minden gyártási adatot.

Erre az adatmennyiségre lehetett építeni első körben az elemzést, majd egy magasabb szinten a predikciót, amelynek a mesterséges intelligencia adott újabb lökést.

Az előadás egyik sugallata épp az volt, hogy még egy olyan erőforrásokkal rendelkező vállalat, mint a Continental, sem tudja ezt a változást egy menetben végigvinni. Azaz bármely gyártóvállalatnak adott a lehetőség, hogy a meglévő elemek (automatizálás, MES stb.) folyamatos fejlesztésével lépésről lépésre építse fel a saját digitális koncepcióját, amivel az üzleti modell fokozatos átalakulása is jár.

A magyar vállalatoknak van még tennivalójuk

A digitalizálásnak van terepe, mivel a magyar vállalatok digitalizáltsági szintje az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató, a DESI szerint. Ez így volt tavaly, és a 2018-as összesítésben sem jutottunk előrébb, a 28 tagállam közül a 23. helyen állunk.

A KPMG saját felmérése is hasonló eredményre jutott, mondta a konferencián előadásában Sere Péter, a KPMG infokommunikációs szektorért felelős igazgatója. A magyar vállalatok harmada szerint a digitalizáció technológiai kérdés, bár közel ugyanennyien valamiféle új megközelítéssel hozták összefüggésbe. Negyedük kapcsolta össze a digitális kultúra építésével, ötödük pedig módszertannal.

Sere szerint a magyar vállalatoknál elég nagy probléma, hogy a HR, melynek az lenne az egyik feladata, hogy a digitális kompetenciákat behozza a vállalathoz – például oktatással –, ehelyett a középvezetők képzésével, esetleg a HR-folyamatok átalakításával foglalkoztak.