Közismert, hogy a Google keresőalgoritmusa élet-halál ura az interneten, nagy mértékben befolyásolva az egyes tartalmak láthatóságát. Nem véletlen, hogy a keresőoptimalizálásra (search engine optimization, SEO) egész iparág épült, biztosítva a megrendelők oldalainak kiemelt helyen való megjelenését az organikus keresési találatok között. Azt azonban, hogy a Google valójában hogyan rangsorolja a webhelyeket, senki sem tudja pontosan – ezért is szólt nagyot az a néhány nappal ezelőtti szivárogtatás, amelynek eredményeként a több ezer oldalnyi, állítólag a vállalattól származó dokumentum került nyilvánosságra.
A korábban SEO-guruként jegyzett Rand Fishkin állítása szerint egy meg nem nevezett forrás osztotta meg vele az anyagokat abban a reményben, hogy azok segítenek majd tisztázni "a Google hazugságait" – vagy finomabban fogalmazva azokat a feltételezett rutinokat, amelyek már hosszú ideje közszájon forognak, és amelyeket a Google mégis következetesen tagad. A kereső API-jára vonatkozó, technikai jellegű anyagok mindenesetre betekintést nyújtanak abba is, hogy a Google ténylegesen milyen adatokat gyűjt a weboldalakról és a keresőjét használókról, és mi az, amit a rendszer fontosnak értékel ebben a tekintetben.
Első körben a hallgatást választották
A The Verge által megszólaltatott szakértő szerint a leírások olyan témákat érintenek az adatok gyűjtése és felhasználása mellett, mint amilyen például az, hogy hogyan emeli ki az egyes webhelyeket a kereső a választások és egyéb kényes témák kapcsán. Abban a szakértő is egyetért Fishkinnel, hogy a dokumentumok egyes elemei ellentmondanak a Google képviselői által korábban tett, nyilvános nyilatkozatoknak. Bár érthetőnek nevezi, ha ezek az alkalmazottak messzire elmennek a cég érzékeny információinak védelmében, a reprodukálható felfedezéseket bemutató szakemberek lejáratását továbbra sem tartja védhető dolognak.
A Google nem válaszolt a lap megjegyzéskérésére. Fishkin egy e-mailben tájékoztatta őket, hogy a cég nála sem vitatta a kiszivárogtatás hitelességét, de módosításokat kértek annak jellemzését illetően. Bár a dokumentumok botrányosnak nem feltétlenül nevezhetők, ritka bepillantást nyújtanak a Google legfontosabb termékének működésébe, hasonlóan az amerikai kormányzat trösztellenes eljárásának során nyilvánosságra került belső dokumentációhoz. Bizonyos részletei pedig minimum megkérdőjelezik a kereső működésével kapcsolatos útmutatásokat, amelyeket egyébkén a SEO-sok tömegei követnek.
Nem kellene mindent készpénznek venni
Ez utóbbi mostanra ahhoz az általános vélekedéshetz vezetett, hogy a Google találati listája egyre gyengébb, ehhez pedig nagyban hozzájárul az a sok webhulladék is, amit az oldalak üzemeltetői a keresőoptimalizálás miatt termelnek. A mostani információk alapján példáként említik, hogy a Google többször is jelezte: nem használja a Chrome-ból származó adatokat az oldalak rangsorolására. Ez a jelek szerint nem így van, és az is kérdés, hogy az E-E-A-T (tapasztalat, szakértelem, tekintély, megbízhatóság) keretrendszer milyen szerepet játszik benne – úgy fest, ezeknek az attribútumoknak a vártnál kisebb jelentősége lehet.
Ahogy a The Verge is megállapítja, a Google keresőjének mindent felülíró befolyása oda vezetett, hogy a forgalmukból élő weboldalak felépítését szinte semmi más nem befolyásolja, mint a Google tippjeit követő SEO-marketingesek trükközése. Fishkin szerint a fő probléma, hogy a keresőipar hangadói is hajlamosak kritika nélkül továbbadni a Google nyilvános kijelentéseit, és csak ritkán mondják, hogy a Google ezt meg ezt állítja, a bizonyítékok azonban másra utalnak. Most azt reméli a nála mélyebb ismeretekkel rendelkező szakemberek elemzéseitől is, hogy talán ez a gyakorlat végre megváltozik – tekintettel például a márkaépítés irracionálisan magas kitettségére a Google SEO irányában, ami már bőven nem a szolgáltatás egy-két évtizeddel ezelőtt lefektetett elvei mentén működik.
Három fájdalompont, amire az IT szolgáltatásmenedzsment gyors válaszokat adhat.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak