A diktatórikus vezetéssel bíró országokban bevett gyakorlat korlátozni az internetet, hogy a felhasználók ne olvashassanak akármit. A korlátozás azonban fordítva is működik, azaz vannak honlapok, webáruházak, szolgáltatások, amelyeknél a hozzáférést a szájt gazdája maga szűkíti le földrajzi alapon. Egy friss tanulmány szerint azonban utóbbi egyáltalán nem annyira gyakori jelenség, mint azt talán elsőre gondolná az ember.

Nem általános gyakorlat

A Michigan Egyetem kutatói több forrást felhasználva igyekeztek feltérképezni a geoblokkálás "népszerűségét" a neten. Az eredmények alapján ez még a leglátogatottabb oldalak körében is ritkán bevetett eszköz, a tágabb világhálón pedig gyakorlatilag elenyésző a megoldás jelenléte. Az Alexa ranglista élén található 10 ezer oldalból mindössze 596-nál találtak korlátozást, a merítést a leglátogatottabb egymillió oldalra kiterjesztve pedig kevesebb mint ezer honlappal bővült a geoblokkolók tábora.

A tanulmány elkészítéséhez több adatbázist felhasználtak, többek között a Cloudfare-t, amely geoblokkolást lehetővé tevő megoldást kínál ügyfeleinek. A kutatók 177 országban állítottak fel automatizált tesztpontokat, hogy azokon keresztül próbálják elérni az egyes tartalmakat.

A legtöbb korlátozásban részesülő országok listája 

Amint azt a fenti táblázatok mutatják, leginkább Szíriából, Iránból, Szudánból és Kubából internetezve ütközhetünk digitális falakba. Az éllovasoknál minden esetben létezik érvényben lévő szankció az Egyesült Államok részéről, így a magas találati számok már jobban érthetőek. Az ezeket az országokat követő további régiók esetében viszont már nagyon elenyésző a geoblokkolás aránya. Érdemes megemlíteni, hogy Észak-Korea azért nem található a listán, mert ott még tesztpontot sem tudtak felállítani a tanulmány készítői.

Ettől azért több van

Ugyan a teljes merítéshez képest tényleg nagyon kevés oldalnál mutatták ki a hozzáférés területi korlátozását, a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy módszerükkel nem lehet minden ilyen esetet feltárni. Az egyik leggyakoribb rejtőzködő példát a webshopok nyújtják. Ezeken az oldalakon sok esetben nem tiltott a készlet megnézése, de a rendeléskor egy sor területre nem lehet kiszállítást kérni, azaz az oldal lényegét tekintve a felhasználók egy része kemény korlátba ütközik.

Az eredményeket lefelé nyomhatta az is, hogy az Európai Unió tavaly februárban döntött a digitális határok leépítéséről. Ennek szellemében a gazdasági régión belül idén már nem lehet területi korlátozást alkalmazni például akkor, ha valaki online filmekre, zenehallgatásra vagy sportesemények nézésére fizetett elő az EU valamelyik tagállamában.