Magyarországon kevés a távmunkahely, pedig akár munkaerő-megtartó ereje is lehet, például mérsékelhetné a szakemberek külföldre vándorlását.

Mindenkinek jó lenne, ha támogatnák a távmunkát a magyarországi cégek – derült ki a Profession közelmúltban végzett felméréséből, melyben 1193 munkavállalót kérdeztek a témáról. A munkavállalók esetében segíthetné a nők szülés utáni gyorsabb munkába állását, csökkenthetné az országon belüli és a külföldre történő elvándorlást, és jótékonyan hatna a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is. A cégek számára pedig ott jelentkezne a legfőbb előny, hogy a távmunka olcsóbb és hatékonyabb is lehet, mint a telephelyen történő munkavégzés.

A múlt héten rendezett Távmunka Meetupon, ahol a kutatás eredményeit is ismertették, több előadó is hangsúlyozta, hogy a helytől független munkavégzés az esetek túlnyomó többségében hatékonyabb, mint a helyhez kötött. A Profession felmérése szerint ugyanakkor a válaszadók ötöde úgy nyilatkozott, hogy felettesei nem támogatják a távmunkát.

A Digitális Nomádok magyarországi alapítója, Ballai Brigitta szerint azok a legtöbb munkavállaló igenis képes helytől függetlenül dolgozni. És mivel saját ritmusuk szerint oszthatják be feladataikat, hatékonyabban is dolgoznak.

A technológia adott

A távmunkához vagy az otthonról végzett munkához ma már minden technológiai feltétel adott. És nem csak az olyan rugalmas kommunikációs technológiák, mint például a mobil internet. Ebbe az irányba hatnak a felhős rendszerek, a VPN (Virtual Private Network), a videokonferencia rendszerek vagy a csoportmunkát támogató eszközök.

A távmunkának ráadásul magas a társadalmi támogatottsága is, legalábbis ezt olvasták ki a HR-szakemberek a felmérés adataiból. A munkáltatók 53 százaléka, míg a munkavállalók 88 százaléka dolgozna távmunkában. Ennek ellenére a távmunkások aránya rendkívül alacsony: a válaszadóknak mindössze 5 százaléka dolgozik rendszeresen irodán kívül.

Ez arra utal, hogy az elmúlt években nem történt előrelépés ezen a téren Magyarországon. Egy az Ipsos által 2011 őszén végzett nemzetközi kutatás szerint nemzetközi átlagban minden ötödik dolgozó már nem irodában töltötte el a munkaidejét, miközben Magyarországon az arány a Profession által most mért körül alakult. Ráadásul az öt évvel ezelőtti eredmények azt mutatták, hogy különösen a feltörekvő piacokon volt népszerű ez a foglalkoztatási forma.

Az, hogy ebből a szempontból mennyire nem változott a magyar munkaerő-piac, különösen annak fényében szembeötlő, hogy a munkavállalók körében viszont látványosan nőtt az igény a kötetlenebb munkavégzésre. Öt éve az Ipsosnak még csak a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy szívesen dolgozna távmunkában (megközelítőleg ez volt akkor a nemzetközi átlag is).

A munka nem 9-től 6-ig tart

A Profession kutatásának egyik érdekes megállapítása volt, hogy míg a válaszadók közel 90 százaléka szívesen dolgozna helytől függetlenül, 46 százalékuk úgy látja, hogy erre voltaképpen nincs lehetőség. Egy gyártó üzem bizonyos munkaköreiben ez valóban így lehet, de IT-munkahelyek jelentős részénél semmi sem indokolja a telephelyi munkát. Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója, szerint azonban azoknál a cégeknél, melyeknél megoldható lenne a kötetlen munkavégzés, inkább a régi szemlélet az akadály, az a beidegződés, hogy a munkaidő 9-től 6-ig tart. Martis szerint fontos lenne az erre a szemléletre épülő struktúrák lebontása. Miközben ugyanis egyre több a betöltetlen állás – sz informatikai szakma lassan több tízezerről beszél –, számos potenciális dolgozó van, akiket távmunkával lehetne aktivizálni.

A kutatás rákérdezett a távmunka előnyeire és hátrányaira is. A válaszadók 68 százaléka mondta előnyként a közlekedési idő és költségek csökkenését, 57 százaléka pedig a munka és a magánéleti teendők könnyebb összehangolását.

Ez utóbbi előnyt azonban nem mindenki látja: a válaszadók 37 százaléka szerint ugyanis a helyhez nem kötött munkavégzés esetén könnyen összemosódik munka és magánélet, míg 34 százalékuk szerint gyengülnek a szakmai kapcsolataik. Ez utóbbiak valós veszélyek, melyekre egyes országokban akár jogszabályi szinten is keresnek megoldást. A munka és magánélet összemosódásának megakadályozására például Németországban egyes szervezeteknél tiltják, hogy a dolgozókat telefonon vagy e-mailben megkeressék. Egy autógyárban egyenesen leállítják a levelezőszervert a munkaidő lejárta után fél órával.

Kérdés csak az, hogy a globalizált gazdaság korában mekkora versenyhátrányt jelent egy ilyen intézkedés.

Közösség & HR

Van egy cég, amelyik az Nvidiánál is nagyobbat nyert az MI-őrületen

Nem valami megnyugtató, ha belegondolunk, hogy milyen tevékenységet értékelnek ilyen sokra a befektetők.
 
A software defined network már évek óta velünk él. Csak idő kérdése volt a koncepciót kiterjesztése a WAN-okra.

a melléklet támogatója a Yettel

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.