Mindenkinek jó lenne, ha támogatnák a távmunkát a magyarországi cégek – derült ki a Profession közelmúltban végzett felméréséből, melyben 1193 munkavállalót kérdeztek a témáról. A munkavállalók esetében segíthetné a nők szülés utáni gyorsabb munkába állását, csökkenthetné az országon belüli és a külföldre történő elvándorlást, és jótékonyan hatna a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására is. A cégek számára pedig ott jelentkezne a legfőbb előny, hogy a távmunka olcsóbb és hatékonyabb is lehet, mint a telephelyen történő munkavégzés.

A múlt héten rendezett Távmunka Meetupon, ahol a kutatás eredményeit is ismertették, több előadó is hangsúlyozta, hogy a helytől független munkavégzés az esetek túlnyomó többségében hatékonyabb, mint a helyhez kötött. A Profession felmérése szerint ugyanakkor a válaszadók ötöde úgy nyilatkozott, hogy felettesei nem támogatják a távmunkát.

A Digitális Nomádok magyarországi alapítója, Ballai Brigitta szerint azok a legtöbb munkavállaló igenis képes helytől függetlenül dolgozni. És mivel saját ritmusuk szerint oszthatják be feladataikat, hatékonyabban is dolgoznak.

A technológia adott

A távmunkához vagy az otthonról végzett munkához ma már minden technológiai feltétel adott. És nem csak az olyan rugalmas kommunikációs technológiák, mint például a mobil internet. Ebbe az irányba hatnak a felhős rendszerek, a VPN (Virtual Private Network), a videokonferencia rendszerek vagy a csoportmunkát támogató eszközök.

A távmunkának ráadásul magas a társadalmi támogatottsága is, legalábbis ezt olvasták ki a HR-szakemberek a felmérés adataiból. A munkáltatók 53 százaléka, míg a munkavállalók 88 százaléka dolgozna távmunkában. Ennek ellenére a távmunkások aránya rendkívül alacsony: a válaszadóknak mindössze 5 százaléka dolgozik rendszeresen irodán kívül.

Ez arra utal, hogy az elmúlt években nem történt előrelépés ezen a téren Magyarországon. Egy az Ipsos által 2011 őszén végzett nemzetközi kutatás szerint nemzetközi átlagban minden ötödik dolgozó már nem irodában töltötte el a munkaidejét, miközben Magyarországon az arány a Profession által most mért körül alakult. Ráadásul az öt évvel ezelőtti eredmények azt mutatták, hogy különösen a feltörekvő piacokon volt népszerű ez a foglalkoztatási forma.

Az, hogy ebből a szempontból mennyire nem változott a magyar munkaerő-piac, különösen annak fényében szembeötlő, hogy a munkavállalók körében viszont látványosan nőtt az igény a kötetlenebb munkavégzésre. Öt éve az Ipsosnak még csak a válaszadók 37 százaléka mondta azt, hogy szívesen dolgozna távmunkában (megközelítőleg ez volt akkor a nemzetközi átlag is).

A munka nem 9-től 6-ig tart

A Profession kutatásának egyik érdekes megállapítása volt, hogy míg a válaszadók közel 90 százaléka szívesen dolgozna helytől függetlenül, 46 százalékuk úgy látja, hogy erre voltaképpen nincs lehetőség. Egy gyártó üzem bizonyos munkaköreiben ez valóban így lehet, de IT-munkahelyek jelentős részénél semmi sem indokolja a telephelyi munkát. Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója, szerint azonban azoknál a cégeknél, melyeknél megoldható lenne a kötetlen munkavégzés, inkább a régi szemlélet az akadály, az a beidegződés, hogy a munkaidő 9-től 6-ig tart. Martis szerint fontos lenne az erre a szemléletre épülő struktúrák lebontása. Miközben ugyanis egyre több a betöltetlen állás – sz informatikai szakma lassan több tízezerről beszél –, számos potenciális dolgozó van, akiket távmunkával lehetne aktivizálni.

A kutatás rákérdezett a távmunka előnyeire és hátrányaira is. A válaszadók 68 százaléka mondta előnyként a közlekedési idő és költségek csökkenését, 57 százaléka pedig a munka és a magánéleti teendők könnyebb összehangolását.

Ez utóbbi előnyt azonban nem mindenki látja: a válaszadók 37 százaléka szerint ugyanis a helyhez nem kötött munkavégzés esetén könnyen összemosódik munka és magánélet, míg 34 százalékuk szerint gyengülnek a szakmai kapcsolataik. Ez utóbbiak valós veszélyek, melyekre egyes országokban akár jogszabályi szinten is keresnek megoldást. A munka és magánélet összemosódásának megakadályozására például Németországban egyes szervezeteknél tiltják, hogy a dolgozókat telefonon vagy e-mailben megkeressék. Egy autógyárban egyenesen leállítják a levelezőszervert a munkaidő lejárta után fél órával.

Kérdés csak az, hogy a globalizált gazdaság korában mekkora versenyhátrányt jelent egy ilyen intézkedés.