Az már megszokott dolog, ha valaki hírességek fotóit mutogatja a fodrásznál, de az ügyfelek egyre gyakrabban szemléltetik mesterséges intelligenciával generált képekkel is, hogy milyen frizurát szeretnének maguknak – olvasható a CBC néhány nappal ezelőtt közölt riportjában. Bár az emberek általában tisztában vannak vele, hogy MI-vel létrehozott képekkel van dolguk, ez a technológia fejlődésével egyre kevésbé lesz nyilvánvaló, a cikkben megszólaló fodrász szerint pedig egyre nehezebb kezelni az újabb elvárásokat és megvalósítani az MI-vel ábrázolt haj sűrűségét, színét és más aspektusait.

A cikk szerint a trend más területeken is megfigyelhető: egy cukrász például arról számolt be, hogy ő is a hasonló kérések szaporodását tapasztalja, amelyek esetenként még a gravitáció korlátait sem veszik figyelembe. Bár abban a megszólalók egyetértenek, hogy a mesterséges intelligencia inspirációt is adhat az új elképzelésekhez, ennek sokszor ellentmondani látszik az a tapasztalat, hogy az MI lényegében csak a maga módján újrahasznosítja az interneten már meglévő képeket és ötleteket. Az ilyen jellegű ismétlés és formalitás viszont éppen hogy ellene dolgozik az emberi kreativitásnak.

Nem csak a tükör hazudik

A problémához tartozik, hogy a kreativitás visszaszorulásával együtt megjelennek a mesterséges intelligencia által támogatott irreális elvárások is: az algoritmikusan előállított, tökéletesnek tűnő képek mögött annyira nincs semmiféle mérlegelési képesség a valóság és a fikció között, hogy még az emberi anatómiát sem feltétlenül reprezentálják helyesen. Bár ez nem tűnik jelentősnek az MI-technológia egyéb kockázataihoz képest, egyelőre csak a trend kezdeténél tartunk,amikor a frizurákat tervező vagy virtuális ruhapróbálást biztosító alkalmazások is hozzájárulnak az irreális szépségideálok fenntartásához.

Utóbbiak természetesen eddig sem voltak ismeretlenek, de nincs okunk feltételezni, hogy a mesterséges intelligencia éppen ezt nem fogja sosem látott módon felskálázni. Ahogy a szakemberek rámutatnak, az MI biztosan nem lesz ránk enyhébb hatással, mint mondjuk az okostelefonok elterjedése, de ezek lesznek az első olyan eszközök, amelyek már nem csak segítik valamivel a döntéshozatali folyamatokat, hanem teljes egészében át is tudják venni azokat. A kognitív tehermentesítés pedig azon ponton túl már nem hasznos, amikor veszélyezteti az agy magasabb rendű végrehajtó funkcióinak működését.