Ideje leszámolni azzal az általános felfogással, hogy a fejlesztőknek lövésük sincs szervezetük vagy ügyfeleik üzleti céljairól, és nem rendelkeznek átfogóbb kitekintéssel aktuális munkáltatójuk prioritásait illetően – derül ki a New York-i MongoDB nemrég közzétett felméréséből. Az azonos nevű, nyílt forrású, dokumentumorientált adatbázisáról ismert cég több mint 1500 szakember véleményét gyűjtötte össze Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban, nagyjából fele-fele arányban szólítva meg a szoftverfejlesztőket és az informatikai döntéshozókat.

A társaság blogján is közölt eredmények szerint már az összes fejlesztő 94 százaléka gondolja, hogy érti az üzleti szempontokat és követelményeket, de ennél is érdekesebb, hogy a megkérdezett döntéshozók 88 százaléka ugyanígy látja a dolgot. Ez a nagyszerű összhang megjelenik például az új szoftvereszközök beszerzésének vagy a megfelelő platformok kiválasztásának kérdésében is: a fejlesztők 90 százaléka szerint jó döntések születnek ezen a területen, míg a döntéshozók ugyanilyen (sőt valamivel kisebb) arányban, 89 százalékban elégedettek saját magukkal.

Mindez nem feltétlenül meglepő abban az időszakban, amikor a fejlesztők egyre inkább ráébrednek, milyen nagy hatással van a munkájuk az üzleti sikerre a számítási felhő, a konténertechnológia, a mobil eszközök vagy általában az informatikai rendszerek felértékelődésével. A felmérésből azonban kiderül, hogy a generációs különbségek ebben a tekintetben is élesen megjelennek a karrierjüket a 2000-es években kezdő, vagy az egészen a 80-as évek óta a szakmában dolgozó szakemberek között.

Nem teljesen alaptalan a bizalmatlanság

A kutatás szerint a 25-44 éves korcsoportba tartozó fejlesztők 93 százaléka látja úgy, hogy közös hangot talál az informatikai menedzserekkel a stratégiai jelentőségű döntésekben, míg az 55 éves vagy annál idősebb szoftverfejlesztők csak 62 százalékban vélekednek ugyanígy. Mindez természetesen hatással van a technológiai beszerzésekre, az üzleti eredményekre vagy akár az olyasmire is, hogy a fejlesztők milyen eszközökkel dolgoznak. Nagyjából ezek az arányok érvényesek ugyanis arra a felvetésre is, hogy ki elégedett a szervezeténél elfogadott technológiák és szoftverek listájával: itt a legfiatalabbak, a 25-34 évesek majdnem 92 százalékának semmi problémája nincs a rendelkezésére álló eszközökkel, szemben az 55 pluszosok harmad részével.

A felmérés a MongoDB fejlesztői kapcsolatokért felelős vezetőjét idézi, aki elismeri, hogy az eltérések lehetséges okairól csak spekulálni lehet, mivel azok feltárásához újabb, részletesebb kérdéssorokra kellene választ kapni. Ugyanakkor a probléma valós, és nem érdemes figyelmen kívül hagyni – különösen, hogy az idősebb csoportba tartozó munkavállalóknak jó okuk van a bizalmatlanságra. Gondoljunk itt például az IBM vagy az Oracle idei minibotrányaira, amikor azzal vádolták meg a társaságokat, hogy leépítései szándékosan az idősebb dolgozókat célozzák, függetlenül azok teljesítményétől, mert fiatalosabb imidzset próbálnak kialakítani magukról, egyszersmind megcélozva az olcsóbban alkalmazható pályakezdőket.

A MongoDB anyaga szerint ez azonban nem jellemző a mai informatikai szektorra. Tény, hogy a hosszú munkaviszonnyal rendelkező, 50 fölötti informatikusok általában a legjobban fizetett alkamazottak közé tartoznak, a modern informatika világában pedig nem mindenhol tolerálják, ha valaki lassít a tempón, főleg valamilyen csúcsfizetés mellett – a legtöbb helyen azonban mindenek előtt a teljesítményt értékelik, függetlenül bárki életkorától. Megint más kérdés az eltérő munkakultúrából származó feszültség, amiről szinte mindenkinek van közvetett vagy személyes tapasztalata, ez azonban nem szerepelt a mostani felmérés konkrét témái között.