Egyértelműen a hibrid modell mellett tették le voksukat a nagyvállalatok, és ebben nincs is elmozdulás a korábbi irányhoz képest. Ez a legfontosabb megállapítása a közelmúltban kiadott Enterprise Cloud Indexnek (ECI), amit immár másodszor készített el a Nutanix a nagyvállalati technológiai piacra. 25 országban az 500 főnél több alkalmazottal dolgozó vállalatok közel 2700 IT-döntéshozóját kérdezték meg még a múlt évben.
Eltolódnak a hangsúlyok
Az ECI a hibrid felhőbe történő erőteljes beruházásokat prognosztizál. Ugyanakkor ez azzal is jár, hogy sokan (a válaszadók közel háromnegyede) megkezdték a nyilvános felhőből visszavinni bizonyos alkalmazásaikat on-premise. Ennek viszont az lett a következménye, hogy nőtt a hagyományos, nem felhős adatközpontok használata (miközben az eredeti prognózis szignifikáns csökkenés volt).
A hibrid modell elfogadását mutatja, hogy az elsöprő többség (a válaszadók 85 százaléka) ezt jelölte meg az ideális informatikai működési modellnek, és a legtöbben (49 százalék) azt állították, hogy ez ki is elégíti minden igényüket.
A hibrid modell mellett három érvet hoztak fel a válaszadók. 1. Biztonság: a hibrid modell szerintük egyértelműen jobb ebből a szempontból, még a magánfelhőnél és a hagyományos adatközpontnál is. 2. Rugalmasság: főleg az IT-csapatoknak fontos szempont, hogy dinamikusan igazíthatják az infrastruktúrát az üzleti alkalmazások igényeihez (a válaszadók 61 százaléka szerint az alkalmazások mobilitása felhők és felhőtípusok között ma már nélkülözhetetlen). 3. Felhős lehetőségek kiterjesztése: lényegében ugyanaz, mint az előző szempont, csak más megközelítésben, hiszen akár alkalmazásonként lehet dönteni arról, hogy privát vagy publikus felhőben fusson, vagy akár ezek keveréke is működhet.
Akkor is visszaszorul a hagyományos adatközpont
Ami a jövőt illeti, a hibrid felhő modell népszerűsége elsősorban a hagyományos adatközpontokra lesz rossz hatással. A 2019-ben a vizsgált 25 országban a válaszadók közel negyedénél (24 százalék) nem használnak semmilyen felhőalapú technológiát. A szándék a lépésre azonban körükben is erős. Ha minden, a felmérésben elmondott terv megvalósulna, idén év végére a felhőt nem használó vállalatok aránya 7 százalék alá, jövő év végig akár 3 százalékra is visszaeshet.
Egyelőre azonban egy – valószínűleg átmeneti – visszarendeződés történt. Miközben ez előző évi felméréshez képest mindössze 1 százalékponttal, 36-ról 37 százalékra nőtt azoknak a vállalati munkaterheléseknek az aránya, melyek már a felhőben futnak, átmenetileg intenzívebbé vált a hagyományos adatközpontok használata is. Jelenleg a cégek több mint felénél ez az infrastruktúra legfontosabb eleme (lásd a fenti grafikont).
Többek között a desktop- és az alkalmazásvirtualizáció, a hagyományos üzleti alkalmazások (pl. CRM, ERP) és az üzleti intelligencia (BI) került vissza a hagyományos adatközpontokba. De érintette a visszaköltőzés az adatbázisokat, a fejlesztést és tesztelést, sőt a biztonsági mentési rendszereket is (data backup and recovery).
Több szempont is befolyásolja, hogy mely cég milyen felhős stratégiát folytat. Bár a válaszadók többsége (72 százalék) a digitális átalakítást tette az első helyre, de a válaszokból az derült ki, hogy nagyon nagy hatása van például a törvényi szabályozásnak is, amely meghatározza, hogy milyen adatokat kell és lehet tárolni, és hol.
A teljes tanulmány itt olvasható.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak