Ezekben a napokban különösen látványosan érezteti a hatását a hazai távközlési piacon folyó verseny. Alig indult el a hét, a Telenor korlátlan és hűségidő nélküli mobilnetes csomagjaival, máris itt a második nagy léptékű ajánlat. Kedden a hazai piac legrégebbi szereplője, a Magyar Telekom is egy önálló fapados márkával bővítette vezetékes szegmensét. A részletekről Christopher Mattheisen vezérigazgató és Endersz Frigyes stratégiai igazgató, az új vezetékes márka, a Flip vezetője beszélt.
Akiknek az alapok a fontosak
A vezérigazgató a lépést azzal magyarázta, hogy ma már egyre többféle igény jelenik meg a piacon. Van aki „mindent bele!” alapon mindenből a maximumot szeretné, nekik szól a cég Magenta1 ajánlata. Vannak azonban olyan ügyfelek is, akik számára az alapok a fontosak, mindezek lehetőleg olcsón és kötöttségek nélkül.
A Flip ajánlata hármas vezetékes szolgáltatást nyújt, Flip 3 néven. Ebben benne foglaltatik az összesen 130 digitális csatornát kínáló tévészolgáltatás a hozzávaló set-top-boxszal együtt, a 100 Mbit/s-os letöltési sebességű internetkapcsolat wifi routerrel, továbbá egy vezetékes telefon a flipes számok közötti ingyenes beszélgetési lehetőséggel. Az internetkapcsolat sávszélessége havi ezer forint felárért megduplázható. A Flip az induláskor több mint félmillió háztartásban válik elérhetővé, főként a városokban.
A Flip az ügyfélkiszolgálásban is mást nyújt, mint a magentás alapmárka. Előtérbe helyezi az önkiszolgáló online felületet, itt lehet magát a szolgáltatást is megrendelni, vagy a számlákat befizetni. A Flip ügyfelek call centeren keresztül is jelezheti problémáikat, igényeiket, nem vehetik igénybe viszont a Telekom boltok szolgáltatásait.
Önálló szervezettel, értékesítési háttérrel indul az új márka
Az új márka mögött egy önálló szervezetet is felállított a cég, saját ügyfélkapcsolati és értékesítési csatornákkal, amelyek kizárólag a Flip leendő ügyfeleit hivatottak kiszolgálni, a műszaki hátteret viszont továbbra is a Magyar Telekom adja. Endersz Frigyes elmondta, hogy a kedvezőnek számító 4 ezer forintos havidíj mellett vonzó lehet, hogy az ajánlatot hűségidő nélkül vehetik igénybe az ügyfelek, akik extra költségek, csatlakozási díj nélkül léphetnek a rendszerbe és lelépési díj nélkül mondhatják fel a szolgáltatást.
A célcsoportonkénti márkásítás logikus lépésnek tűnik, hiszen mind a vezetékes, mind a mobilpiacon egyre kiélezettebb a verseny, szelektálódik az előfizetői kör. Mivel a torta már nem nagyon növekszik, a szolgáltatók igyekeznek mindent megtenni a meglévő ügyfelek megtartásáért, a rivális szolgáltató előfizetőinek az átcsábításáért.
A Telekom deeig főleg a jó minőségű hálózati háttérre koncentrált, és arra, hogy lehetőleg elsőként lépjen a piacra az újfajta szolgáltatásokkal – a tarifaversenybe viszont kevésbé kapcsolódott be. Az előfizetők azonban egyre költségérzékenyebbé válnak, a szolgáltatóváltás feltételei pedig lazulhatnak, mivel a hűségszerződések határideje a jelenlegi 2 évről egy évre csökkenhet a kormányzati tervek szerint.
Az új fapados márka egyébként megoldás lehet a piacról mindeddig hiányzó nyaralói díjcsomagra is. Kérdésünkre a stratégiai igazgató elmondta, hogy a korlátok nélküliség itt is érvényesül, vagyis van mód arra, hogy plusz költségek nélkül valaki, csak az év bizonyos részeiben vegye igénybe a szolgáltatást, feltéve, ha adott körzetben van hozzá megfelelő hálózati infrastruktúra.
Márkakísérletek a hazai mobilpiacon
A legfrissebb telekomos márkával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy míg más ágazatokban egy-egy cégen belül nem ritka a többféle márka sem, a távközlésben ez ma még kevésbé jellemző. Néhány európai telkó cégnél viszont már megtalálható a második, sőt egyeseknél a harmadik márka is.
Nálunk is volt már ilyenre példa, a távközlési piac mobil szegmensében, a Pannon GSM, illetve a jogutód Telenor jóvoltából. A cég háromféle almárkával is kisérletezett, mindegyik valamilyen szinten a fiatalabb korosztály igényeit látta a piaci átlagtól merőben eltérőnek. A 2001-ben bevezetett feltöltőkártyás Bee-vel a cég az iskoláskorúakat kívánta megszólítani, vélhetőleg túlzottan ideje korán. A szolgáltatás három évet élt meg.
Ennél hosszabb lélegzetűre sikerült a második kísérlet a djuice-szal. Az ugyancsak a fiataloknak szóló havidíjas márkát 2003-ban még a Pannon GSM vezette be, 2014-ben viszont már a Telenor szüntette meg, a piaci igények változása miatt. Erre a márkára a Pannon is külön szervezetet hozott létre. Volt még egy kísérlete a cégnek, 2010-ben bevezette a fiatalok által kedvelt energiaitalhoz kapcsolódó márkát a Red Bull Mobile-t, ami feltöltőkártyás és havidíjas konstrukcióban egyaránt elérhető volt. A kétféle díjcsomag mindössze 2 és fél évet élt, elegendő kereslet híján kivezették a piacról.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak